LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló az MLVT 2019. május 23–25-i egri vándorgyűléséről (Haraszti Viktor). Levéltári Szemle, 69. (2019) 3. 95-100.
96 Levéltári Szemle 69. évf . A Haász Réka (MNL OL), Koltai Gábor , Fehér Csaba (BFL) részvételével működő rész-bizottság „Gyűjtőterületi koncepció a fővárosi civil szervezetek maradandó értékű iratainak feltárására és levéltári átvételére” című jelentéséről Koltai Gábor (főosztályvezető, BFL) számolt be. A bizottsági konszenzus útján kialakított tervezet alapvető célja a civil szervezetek maradandó értékű iratainak fennmaradására, levéltári átvételére vonatkozó ajánlások, jogszabály-változtatási javaslatok megfogalmazása. Emellett javaslatokat fogalmaz meg a hazai gyűjteménykezelő intézményrendszerbe már bekerült politikai pártok iratai kérdésében, illetve ajánlást tesz a politikai pártok esetében a saját irattári anyagaikat megőrző archívumok felállítására. A Civil tv.2 intézkedik ugyan az egyesületek, alapítványok stb. alapításakor elké szítendő okiratokról, illetve bizonyos kötelezően vezetendő iratokról, de a gyakorlat heterogén, összetett képet mutat mind a keletkező iratok, mind azok hosszabb távú megőrzése területén. A bizottság javaslata szerint a levéltárak civil szervezetekre vonatkozó gyűjtőkörét a szervezetek működési területe (nem székhelye!) szerint érdemes elkülöníteni. Javaslatuk szerint az országos hatáskörrel, több megyében – a Civil tv. alapján, ha a civil szervezet legalább hét megyében tartós tevékenységet végez – működő szervezetek az MNL OL gyűjtőköréhez tartozzanak, míg a megyei vagy helyi szinten működők a területileg illetékes közlevéltárhoz. A regionális civil szervezetek esetében a területileg érintett levéltáraknak egymással kell egyeztetniük. A civil szervezetek speciális részét képezik a pártok, amelyek egy része – pl. az országgyűlésbe bejutottak, ottani munkájuk során – egyértelműen közfeladatot látnak el és közpénzt használnak fel működésükhöz, de iratkezelésüket, maradandó értékű irataik megőrzését mégsem sorolja egyetlen jogszabály sem a közlevéltári illetékesség körébe. Nehéz olyan megoldást találni, amit maguk a pártok is elfogadnának. 3 A bizottság javasolja, hogy működésük során 1990 óta országgyűlési választásokon elindult, ám időközben megszűnt pártok esetében az illető párt közfeladat ellátásával kapcsolatba hozható iratait 15 év után adja az MNL OL őrizetébe. Ha ezt valamilyen okból a párt elhárítja, például pártalapítványának adja át az iratokat, akkor e tényről köteles legyen értesíteni az MNL OL-t. A működő, 1990 utáni országgyűlési választásokon legalább 1%-os eredményt elérő pártok esetében az a javaslat, hogy a párt hozzon létre iratai kezelésére saját nyilvános vagy nem nyilvános magánlevéltárat (ez utóbbi új kategóriát jelentene az Ltv.4 -ben), vagy adja az iratait egyéb, általa őrzésre elfogadott közlevéltár vagy nyilvántartásba vett magánlevéltár őrizetébe. A bizottság továbbá javaslatként megfogalmazta a magyarországi levéltárakban őrzött politikai pártiratok kapcsán egy olyan kataszter elkészítésének igényét, amely 2 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 3 A civil.info.hu portál adatai szerint 2018. júniusá ban 417 párt működött Magyarországon. 4 1995. évi LXVI. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről HÍREK
