LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - A Magyar Levéltárosok Egyesülete vándorgyűlése Pécs, 2018. július 9–11. Levéltári Szemle, 68. (2018) 4. 85-108.
91 2018/4. Nagy érdeklődéssel várta a közönség Cseh Gergő Bendegúznak, (főigazgató, ÁBTL) előadását, amelynek már a címe is – Titkosszolgálati adatbázisok: a problémák megol dása vagy maga a probléma? – jelezte a kérdéskör bonyolultságát. Az előadás során a hallgatóság áttekintést kapott a titkosszolgálatok 1958-ban induló gépesített adatfeldolgozásának történetéről, az alkalmazott berendezésekről, adathordozókról, és természetesen a munkálatok céljairól, és a feldolgozott adatok köréről. Az előadó bemutatta az „Egységes Gépi Prioráló Rendszer” adattárait, amelyek között az állambiztonsági szervek adattárai közül az operatív, és a hálózati nyilvántartás hosszú évek óta az érdeklődés középpontjában áll. Az 1990-ben mágnesszalagokra lementett és az ügynökkérdésben perdöntőnek vélt adatállományokkal kapcsolatos eddigi bizottsági ténykedés történetének ismertetése után, az előadó rátért a szalagok adattartalmának ismertetésére. A 18 darab szalagon található 2-2 biztonsági másolatot is tartalmazó adatsorok a hálózati személyek nevét, születési adatait, anyja nevét, a foglalkoztatás jellegére utaló kódot, fedőnevet és a kapcsolattartó szerv megnevezését, illetve a kizárást, vagy a foglalkoztató szerv kódját tartalmazta. Az eredeti, és sajnálatosan nem rekonstruálható szoftverkörnyezet hiányában, az olvasási, karakterfelismerési, kódolási problémák miatt, az adatok köre nem teljes, a hiányzó adatok miatt az egyértelmű, jogilag is támadhatatlan beazonosítás igen kétségesnek tűnik – jelezte Cseh Gergő Bendegúz. A papíralapon már levéltárba került, 30 000 személyről készült kartonhoz képest a szalagokon 58 708 személyre vonatkozó adatsor található, amelyek azonban a megfigyelt személyek adatai mellett a velük valamilyen kapcsolatban lévők adatait is tartalmazzák. Az adatokat folyamatosan módosították, aktualizálták, azonban naplózás nem történt mindeközben. Nem azonosíthatóak egyértelműen a személyek, bizonyos részük csak kartonon, mások csak szalagon szerepelnek, sőt volt olyan kategória, amelyet fel sem vettek az adattárba. Gyakorlatilag sohasem volt valóban hiteles az elektronikus nyilvántartás. Az előadás végén feltett előadói kérdések – Melyik az irat? Mihez kell biztosítani a hozzáférést? Hogy állunk a hitelességgel? – a jelenlévők szerint is egyelőre nyitottak maradtak. A magyar állam szervei adatbázis létrehozása az MNL OL és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem együttműködésével című előadásában Keresztes Csaba (főosztályvezetőhelyettes, MNL Szakmai Koordinációs Központ) a II. világháború végétől napjainkig terjedő magyar államszervezet-történetét feldolgozó és bemutató hiteles elektronikus alkalmazás létrehozásáról számolt be. A projekt céljaként az előadó azt az internetes weboldal és kereső kifejlesztési feladatot jelölte meg, amely felületet biztosít a MÁSZ adatbázis tartalmak megjelenítésére, minden olyan leírást elérhetővé téve, ami a papír alapon kiadott Lexikon-sorozat első három kötetében napvilágot látott. Ezekben a kötetekben megjelent széttagolt szervtörténetek egy-egy szócikk alá kerülnek, az egyes szervekre vonatkozó teljes jogszabályi környezettel együtt. A tervezett szolgáltatás a korábban megjelent kötetek tartalmát mind időben, mind a szervek leírását tekintve kiegészíti, további adatforrásokkal gazdagítja, az MNL személynévtér állományában HÍREK
