LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Változó egyetem, változó levéltár. Beszámoló a 60 éves ELTE Egyetemi Levéltár és a 25 éves Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség közös rendezvényéről (Csik Tamás). Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. 96-100.
98 Levéltári Szemle 68. évf . Így hallhattunk a zsidóság magyar iskolákba történő beiratkozásának megtiltásról, a településeken kisebbségbe szorult diákok körében bevezetett magyar oktatási nyelv tilalmáról, a tanulók neve alapján történő nemzetiségi besorolásról és az ez alapján történő beiskolázásról, valamint az intézmények államosításáról is. A folyamat végpontján hozott, 1929-es szerb oktatási törvény már csak betetőzte a folyamatot, amelynek célja egyértelműen a magyar iskolák hálózatának teljes felszámolása és a kisebbségbe került szellemi elit eróziója volt. A szakmai tanácskozás első napjának lezárását követően a résztvevőknek lehetősége volt az Országgyűlés Iratkezelési Osztályának felkeresésére, és az ott folyó munkával kapcsolatos tapasztalatszerzésre. A szakmai tanácskozás második napjának első szekciója az egyetemi levéltárak szervezeti kérdéseit járta körül. Osváth Zsolt , a Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár levéltárvezetője, arra hívta fel a figyelmet az egyetemi levéltárak és könyvtárak viszonyáról, illetve szervezeti problémáiról szóló előadásában, hogy míg a felsőoktatási törvény szerint az intézményi könyvtárak levéltári funkciót is elláthatnak, addig a levéltári törvény a köziratok esetében kifejezetten a közlevéltárakat nevezi meg ezek őrzőjeként. Mint az előadó kifejtette, a könyvtárak és levéltárak eltérő feladatköre egyben szükségessé is tenné a két szerepkör szétválasztását. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem levéltárának vezetője, Szécsényi Mihály a kérdés jogi vonatko zásait járta körül. Mint kiemelte, az egyetemi, vagy főiskolai könyvtárak csak annyiban láthatnak el levéltári feladatokat a felsőoktatási törvény szerint, amennyiben magániratokat is őriznek, a köziratok esetében azonban az ezeket őrző intézmény működése miniszteri engedélyhez és a Levéltári Szakfelügyelet szakmai ellenőrzéséhez kötött. A más szervezeti egységeknek való alárendeltség mellett azonban az intézményi levéltárak felett jogilag már nem tud érvényesülni a minisztériumi és a szakfelügyeleti kontroll. Molnár László , a Semmelweis Egyetem Központi Levéltárának vezetője szin tén az egyetemi levéltárak szervezeti kereteiről beszélt. Mint kifejtette, nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy a felsőoktatási szaklevéltárak egy egyetemen belüli másik intézmény alárendeltségében vagy teljesen önállóan tudnak a leghatékonyabban működni. Ez utóbbi cél eléréséhez azonban – bármilyen szervezeti keretet is veszünk alapul – sokszor hiányzik az érdekérvényesítő erő a hazai felsőoktatási levéltáraknál. A sok vitát kiváltó témafelvetéseket követően Szabadi Istvánnak , a Tiszántúli Refor mátus Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár igazgatójának előadása inkább a felsőoktatási levéltárak között eddig kevésbé ismert intézmény bemutatására koncentrált. A szekció lezárásaként tartotta meg előadását a könyvtárak és a levéltárak együttműködési lehetőségeiről Kálóczi Katalin , az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár főigaz gatója. Az integráció előnyeiről beszélő előadó kiemelte az összeolvadással kapcsolatos félelmeket is (levéltárak szakmai önállóságának elvesztése, anyagi helyzetük romlása, fokozódó munkaerőhiány, a gyűjtemény integritásának elvesztése, a közös munkával járó átfedésekből eredő konfliktus). Mint a főigazgató megjegyezte, az egyetemi levéltár és az egyetemi könyvtár 2017-es integrációjának már most érezhetőek az előnyei: Hírek
