LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Változó egyetem, változó levéltár. Beszámoló a 60 éves ELTE Egyetemi Levéltár és a 25 éves Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség közös rendezvényéről (Csik Tamás). Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. 96-100.

96 Levéltári Szemle 68. évf. Változó egyetem, változó levéltár Beszámoló a 60 éves ELTE Egyetemi Levéltár és a 25 éves Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség közös rendezvényéről Az ELTE Egyetemi Könyvtárának és Levéltárának második szakmai napja és a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség éves vándorgyűlése idén közös rendez­vény keretein belül valósult meg a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Az ese­mény egyben jó alkalmat kínált arra is, hogy a legnagyobb egyetemi levéltár alapítá­sának 60. és az MFLSZ 25. évfordulójára emlékezzünk. Mint megnyitó beszédében Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora kiemelte, a könyvtárak és levéltárak fizikai és szellemi értelemben vett terei fon­tos szerepet töltenek be a múltra és a jelenre vonatkozó ismeretek átadásában. Ennek megfelelően ugyanúgy fontos megemlékezni például a hazai főiskolák és egyetemek életében nagyszabású változásokat hozó első világháborús vereségről és ennek követ­kezményeiről, ahogy a jelenből kiindulva elengedhetetlen a másokkal való együtt­működés és a modern kor követelményeinek megfelelő iratkezelés támogatása is. Az első szekcióülés elnevezése szerint a felsőoktatási levéltárak történetének kér­déseit volt hivatott körüljárni, de előadásai az intézmények jelenére és jövőjére is rá­világítottak. Az ELTE Egyetemi Levéltárának és az MFLSZ-nek a történetére visszate­kintő Szögi László az iratanyagot 1958-ban megöröklő intézményről szólva kiemelte az annak alapítására tett korábbi próbálkozások kudarcát, a gyűjtemény hányattatott sorsát, illetve a ma körülbelül kétezer ifm iratot őrző egyetemi levéltár későbbi, elhe­lyezési problémáit. Az MFLSZ történetéről szólva az 1990 utáni időszak jelentőségét leginkább abban látta, hogy egyre több felsőoktatási intézmény döntött saját levél­tárának létrehozásáról. Ennek eredményeként jött létre a kezdetben csak fővárosi és gödöllői intézményeket összefogó, majd 1996-tól országos szintűvé váló szövetség. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár részéről Tóth Krisztina megbízott levéltár ­vezető az intézmény jelenéről és jövőbeni terveiről beszélt. Mint kiemelte, az 1990-es évektől megváltozott a levéltárak társadalmi környezete, így a történészek mellett már egyre több olyan kutató is felkeresi az intézményeket, akik nem rendelkeznek az előb­biekhez hasonló, kutatást segítő ismeretekkel. Ennek megfelelően a levéltáraknak is új kihívásokkal kellett szembesülniük, illetve új lehetőségek is nyíltak az intézmé­nyek előtt. Az előbbi szempontokhoz kapcsolódva az előadó az ELTE-ről, illetve annak Levéltáráról szólva említette az elektronikus iratkezeléssel kapcsolatos problémákat, a digitális tartalomszolgáltatás erősítését, a diákmunka nyújtotta lehető ségek kihasz­nálását, az egyetem szombathelyi kampuszához tartozó könyvtárral és levéltárral való Hírek

Next

/
Thumbnails
Contents