LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Változó egyetem, változó levéltár. Beszámoló a 60 éves ELTE Egyetemi Levéltár és a 25 éves Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség közös rendezvényéről (Csik Tamás). Levéltári Szemle, 68. (2018) 3. 96-100.
96 Levéltári Szemle 68. évf. Változó egyetem, változó levéltár Beszámoló a 60 éves ELTE Egyetemi Levéltár és a 25 éves Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség közös rendezvényéről Az ELTE Egyetemi Könyvtárának és Levéltárának második szakmai napja és a Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség éves vándorgyűlése idén közös rendezvény keretein belül valósult meg a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával. Az esemény egyben jó alkalmat kínált arra is, hogy a legnagyobb egyetemi levéltár alapításának 60. és az MFLSZ 25. évfordulójára emlékezzünk. Mint megnyitó beszédében Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora kiemelte, a könyvtárak és levéltárak fizikai és szellemi értelemben vett terei fontos szerepet töltenek be a múltra és a jelenre vonatkozó ismeretek átadásában. Ennek megfelelően ugyanúgy fontos megemlékezni például a hazai főiskolák és egyetemek életében nagyszabású változásokat hozó első világháborús vereségről és ennek következményeiről, ahogy a jelenből kiindulva elengedhetetlen a másokkal való együttműködés és a modern kor követelményeinek megfelelő iratkezelés támogatása is. Az első szekcióülés elnevezése szerint a felsőoktatási levéltárak történetének kérdéseit volt hivatott körüljárni, de előadásai az intézmények jelenére és jövőjére is rávilágítottak. Az ELTE Egyetemi Levéltárának és az MFLSZ-nek a történetére visszatekintő Szögi László az iratanyagot 1958-ban megöröklő intézményről szólva kiemelte az annak alapítására tett korábbi próbálkozások kudarcát, a gyűjtemény hányattatott sorsát, illetve a ma körülbelül kétezer ifm iratot őrző egyetemi levéltár későbbi, elhelyezési problémáit. Az MFLSZ történetéről szólva az 1990 utáni időszak jelentőségét leginkább abban látta, hogy egyre több felsőoktatási intézmény döntött saját levéltárának létrehozásáról. Ennek eredményeként jött létre a kezdetben csak fővárosi és gödöllői intézményeket összefogó, majd 1996-tól országos szintűvé váló szövetség. Az ELTE Egyetemi Könyvtár és Levéltár részéről Tóth Krisztina megbízott levéltár vezető az intézmény jelenéről és jövőbeni terveiről beszélt. Mint kiemelte, az 1990-es évektől megváltozott a levéltárak társadalmi környezete, így a történészek mellett már egyre több olyan kutató is felkeresi az intézményeket, akik nem rendelkeznek az előbbiekhez hasonló, kutatást segítő ismeretekkel. Ennek megfelelően a levéltáraknak is új kihívásokkal kellett szembesülniük, illetve új lehetőségek is nyíltak az intézmények előtt. Az előbbi szempontokhoz kapcsolódva az előadó az ELTE-ről, illetve annak Levéltáráról szólva említette az elektronikus iratkezeléssel kapcsolatos problémákat, a digitális tartalomszolgáltatás erősítését, a diákmunka nyújtotta lehető ségek kihasználását, az egyetem szombathelyi kampuszához tartozó könyvtárral és levéltárral való Hírek
