LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Fiziker Róbert: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2016. évi vándorgyűléséről. Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. 7-

Fiziker Róbert 24 tet. Ehhez minden eszközt felhasznált, fokozatosan lehetetlenítette el a MEFESZ működését, majd pedig az MSZMP vezetésének döntése alapján létrehozta az újabb egységes kommunista ifjúsági szervezetet, a Kommunista Ifjúsági Szövetséget. Ahogy az akkori sajtó fogalmazott, „zászlót bontott a KISZ” 1957. március 21-én. Az 1956–1957-es tanév végére a MEFESZ szervezetei kénytelenek voltak tevékenységüket befejezni. Az eredeti alapítók ellen bírósági eljárást folytattak, súlyos börtönbüntetést kaptak, az egyetemeken 1957–1958-ban lefolytatott fegyelmi eljárásoknak pedig egyik vádpontja volt a MEFESZ-ben folytatott tevékenység. Borsodi Csaba előadásához folytatott kutatásait a Nemzeti Kulturális Alap, illetve az MTA-ELTE Egyetemtörténeti Kutatócsoport támogatta.

2 * A második nap délutánján az egyesület a tagok számára fakultatív szakmai látogatást szervezett a Pannonhalmi Apátságba, illetve Győr nevezetességeivel ismerkedhettek az érdeklődők. A szerdai tisztújító közgyűlés résztvevőit Tyekvicska Árpád, a Magyar Levéltárosok Egyesületének leköszönő elnöke mellett Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntötte. A többek között levéltárosi végzettséggel rendelkező politikus hangsúlyozta, hogy a levéltáros szakma „többrétegű hivatás”: egyrészt tudományos kutatásokat kell folytatni és azokat segíteni, másrészt szélesíteni kell a hazai és nemzetközi kapcsolatokat a források még jobb megismerhetősége érdekében, harmadrészt pedig használni kell a modern kor eszközeit a színvonalas szolgáltatások nyújtásához. Véleménye szerint e tekintetben a levéltárosoknak nincs könnyű dolguk, ugyanakkor nem kell szégyenkezniük sem. Latorcai Csaba biztosította a hallgatóságot a kormányzat elkötelezettségéről az „átlátható, ellenőrizhető, nyilvános és 21. századi szinten szolgáltató intézményrendszer” megteremtése iránt, végül a valódi és hatékony párbeszéd fontossága mellett érvelt. Tyekvicska Árpád, aki két cikluson át, nyolc évig vezette az egyesületet, beszámolójában sikerként említette az egyesület nyilvántartott taglétszámának növekedését, a nemzetközi kapcsolatok erősödését és a pályázati támogatásokat. Utóbbinak és a takarékosságnak köszönhetően elmondása szerint a szervezet gazdálkodása jelenleg stabil. Az egyesület elnökségére két jelölt pályázott: Kenyeres István főlevéltáros, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója és Ólmosi Zoltán, a Magyar Nemzeti Levéltár főtanácsosa. A távozó elnök beszámolójának elfogadása után – mivel a jelöltek egyike sem kívánt írásbeli pályázatához szóbeli kiegészítést hozzáfűzni – egy hosszúra nyúlt választási procedúra következett, amelynek végén a választási bizottság bejelentette, hogy a Magyar Levéltárosok Egyesületének új elnökévé Kenyeres Istvánt választották a jelenlévők. Az egyesület alelnöke Hermann István levéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltárának fizetés nélküli szabadságon lévő igazgatója, illetve Tilcsik György főlevéltáros, a Magyar Nemzeti Levéltár Vas Megyei Levéltárának nyu- 2 Ezúton köszönöm meg a szekcióvezetők, Sipos András, Bilkei Irén, Breinich Gábor, P. Holl Adrien és Szögi László, továbbá Cseh Gergő Bendegúz segítségét, akik az összefoglaló elkészítéséhez alapos beszámolókkal járultak hozzá. Hálás vagyok Zsidi Vilmos főlevéltárosnak, a Budapesti Corvinus Egyetem Levéltára vezetőjének, egyesületi titkárnak, aki nélkül nem készült volna el határidőre az írás.