LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Fiziker Róbert: Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesülete 2016. évi vándorgyűléséről. Levéltári Szemle, 66. (2016) 3. 7-

Fiziker Róbert 16 gyont fenyegető károk és a védelmükre fordított költségek arányának mérlegelésével meghozott döntések problematikájáról szóltak. Bár nem volt elegendő idő a felvetések részletesebb megtárgyalására, az előadó azonban szerencsésen világított rá az e-iratok megőrzésével kapcsolatos speciális problémákra, az anyagi, szervezési, technikai kérdések levéltári oldalról történő átgondolásának fontosságára. A téma nemzetközi aspektusával Szatucsek Zoltán, a Magyar Nemzeti Levéltár főosztályvezetője foglalkozott Az E-ARK projekt. Az európai tagállamok levéltárainak elektronikusirat-archiválási megoldásainak harmonizációja című előadásában. Mint elmondta, a DLM Fórum budapesti rendezvényén történt felvetés nyomán – EU támogatással – 2014-ben indult hároméves projekt az elektronikusan keletkezett iratok hosszú távú megőrzésével kapcsolatos exportálási, átadási, befogadási, megőrzési és használati folyamatainak páneurópai szintű szabványosításának kérdéseivel foglalkozik. A projektben résztvevő, a digitális iratok megőrzésében érdekelt 16 szervezet között a Magyar Nemzeti Levéltár is szerepet vállalt, többek között a relációs adatbázisok levéltári használatával kapcsolatos pilot lebonyolításával. A projekt nyolc munkacsomagban a projektmenedzseléstől a levéltári átadás és megőrzés kérdéskörén át a használat és disszemináció megoldási kérdéseiig bezárólag, teljes körűen áttekinti az egységesítendő elemeket. A résztvevő tanácsadó szervezetek mind az iratképző, mind a levéltári részről közreműködnek a programban, biztosítva mindkét oldal szempontjainak megjelenítését. A program eredményei számos területen mutatkozhatnak meg, derült ki az előadás során. A folyamatok sémába rendezésével segítséget nyújtanak a fejlesztőknek: az E-ARK Közös Specifikációval elérhető, hogy az átadási, az archív és a használati információs csomag közös jellemzőit és képzési rendszerét rögzítve kiindulási pontul szolgáljanak e három specifikus információs csomag definíciójához. Az eszközök vizsgálatával, a szoftverfejlesztés terén is újabb megoldások kerülhetnek előtérbe. A tervezett hét pilot az elmélet alkalmazásával és a gyakorlati megvalósítás tapasztalataival viheti előre az e-iratok megőrzésével és használatával kapcsolatos tevékenységet. A Magyar Nemzeti Levéltár által vállalt pilot az ügyészségtől átvett elektronikus iratok relációs adatbázisának feldolgozásával foglalkozik. A rendezvény harmadik előadása – az általánostól a speciális felé haladás logikáját követve –, melyet Gerhard Péter, Budapest Főváros Levéltára főosztályvezetője az Elektronikus iratok átvétele Budapest Főváros Levéltárában címmel tartott, a megvalósítás gyakorlati problémáival foglalkozott. Az előadó vázolta az elektronikus iratok ’80-as évek közepéből és az azt követő időszakból származó, elsősorban elektronikus iktatási állományokkal és adatbázisokkal kapcsolatos problémákat: a hosszú távú megőrzésnél nem szabványos megoldások, szabályozatlanságból fakadó gondok tapasztalhatók. Az elektronikus iratok állományainak felmérése és az első elektronikus iratátadások az E-levéltári projekt keretében kísérleti jelleggel zajlottak le, amelynek első eleme a Magyar Nemzeti Levéltárral közösen feldolgozott büntető ügyviteli rendszer (BÜR) állományainak átvétele volt. A tranzakciók során elektronikus iratátvételt támogató eszköz eLev SIP készítő alkalmazása, és az elektronikus iratok tartós tárolására a Tessella Safety Deposit Box szoftvere volt. Gerhard Péter az eddigi helyzetet szabályozatlan folyamatként jellemezte, amelyet a megjelenés előtt álló EMMI rendelet terelhet szabályozott mederbe. A rendelettervezetben iratátadási típusokba sorolt átadási modellnek megfe-