LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Műhelybeszélgetés „A szocialista rendszer történetének kutatása, a korszak iratai feltárásának és értékelésének problémáiról” (Mátyás Zoltán). Levéltári Szemle, 66. (2016) 2. 89-93.
Hírek 89 MŰHELYBESZÉLGETÉS „A SZOCIALISTA RENDSZER TÖRTÉNETÉNEK KUTATÁSA, A KORSZAK IRATAI FELTÁRÁSÁNAK ÉS ÉRTÉKELÉSÉNEK PROBLÉMÁI” -RÓL BUDAPEST, 2015. DECEMBER 1. Budapest Főváros Levéltára (BFL) 2015-ben indította el a Problémafelvetés és útkeresés. Diskurzus a levéltárügy akut kérdéseiről című programsorozatát. Ennek keretében került sor 2015. december 1-jén A szocialista rendszer történetének kutatása, a korszak iratai feltárásának és értékelésének problémái című műhelybeszélgetésre. A rendezvény résztvevői arra keresték a választ, hogy az átalakult – tudományos és nem tudományos – kutatói igényekre miként válaszol, illetve a kutatók szerint miként kellene reagálnia a levéltáros szakmának, valamint azt is vizsgálták, hogy a szocialista kori iratok levéltári feldolgozása során alkalmazott prioritások hogyan egyeztethetőek össze az új kutatói elvárásokkal. Kenyeres István, a BFL főigazgatója köszöntőjében kiemelte, hogy a levéltár-tudományi publikációkban méltatlanul kevés írás jelenik meg iratértékelés témakörben, holott az egyik legfontosabb szakmai kérdésről van szó. Még kevesebb példa van arra, hogy valaki történészként próbálja megközelíteni a kérdést, vagy esetleg bírálná a levéltárak munkáját ezzel kapcsolatban. Ezért tartotta a műhelybeszélgetést különösen értékesnek, hiszen nemcsak gyakorló levéltárosok, hanem történészek, a korszak szakértői, egyben kutatók is képviseltetik a rendezvényen magukat. Kenyeres István szerint fontos megismerni a kutatói szempontból megfogalmazott elvárásokat az iratértékelések, illetve az iratátvételek esetében, hiszen a levéltáros szakma napjainkban már nem csak a jogi feltételeknek kíván megfelelni. Továbbá hasznos diskurzusnak tartotta a levéltári őrzésben lévő iratok használhatóvá tétele, például segédletkészítés és a digitalizálások során felmerülő kutatói igények megvitatását is. A rendezvény koordinátora és egyben első előadója Koltai Gábor, a BFL II. Főosztályának főosztályvezető-helyettese volt, aki rövid historiográfiai kitekintéssel kezdte előadását, amelyben elmondta, hogy a szocialista kori iratok ideológiától nem korlátozott kutatása csak 1990 után indulhatott el. A ’90-es évek ún. levéltári forradalma során készülhettek el a megelőző rendszer korábban nem kutatható iratait feltáró alapkutatások, lehetőség nyílt a korszak történetének új forrásokon nyugvó megírására, amelyek összekapcsolódtak a velük párhuzamosan folyó nagy levéltári segédletkészítési és forráskiadási hullámmal. Ekkor indultak meg ugyanis az alapkutatásokhoz nélkülözhetetlen források kiadásai is, amelyek által a korszak legfontosabb hatalmi tényezőinek jegyzőkönyvei publikálásra kerültek. Ekkor jól összekapcsolódott tehát a levéltárosi és történészi munka; a kutatások elsősorban politikatörténeti jellegűek voltak, a kutatók előszeretettel foglalkoztak az állam és az állampárt legfelsőbb hatalmi szintjeivel. Az elmúlt néhány évtől kezdve azonban már nemcsak politikatörténeti jellegű volt a korszak iránti érdeklődés, megkezdődtek ugyanis a mélyebb, társadalomtörténeti, illetve helytörténeti kutatások. Ezzel egyidejűleg egyre nagyobb számban jelennek meg a levéltárak kutatótermeiben a nem tudományos kutatók is, akik ügyfélszolgálati jellegű megkeresésekkel jelentkeznek, ilyenek például az ingatlankutatások.
