LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2015. évi vándorgyűléséről (Garadnai Zoltán). Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. 83-93.
Hírek példáin keresztül ismertette meg a hallgatóságot a szerkesztői koncepcióval. Eszerint a felhasználó tematikus történetekbe rendezve ismerkedhet a feltárt anyaggal, de ugyanakkor a különböző témákhoz tartozó eredeti levéltári iratokhoz több szempontú keresési lehetőség is biztosított. A honlapot egy olyan új keretrendszer kifejlesztésével valósították meg, ami lehetővé teszi a tartalom struktúrájának felhasználó oldali rugalmas ki- és átalakítását, folyamatos bővítését, szerkesztését. A technikai megvalósítás alapjáról szólva, Sipos András kifejtette, hogy a Drupal tartalomkezelő rendszerre épülő honlap bizonyos fokig egyesíti a „virtuális kiállítás”, a tömeges tematikus forráspublikáció és a levéltári adatbázis funkcionalitásait is. Dékány Szilveszter főlevéltáros (MNL) Virtuális kiállítások a Magyar Nemzeti Levéltárban címmel megtartott előadásában a virtuális térben bemutatott kiállítások két csoportját különböztette meg. Egyrészt azokat, amelyek fizikai formájukban a levéltárban korábban látható kiállításainak tulajdonképpen online „továbbélései”, másrészt pedig azokat, amelyek kifejezetten csak a virtuális térben „látogathatók”. A virtuális térben látható kiállítások területén örvendetes tényként számolt be a Magyar Nemzeti Levéltár 2015. évi egyik nagy projektjéről, a Gyűjtőportál megvalósításáról. Az összes megyei levéltár és az Országos Levéltár anyagai egy gyűjtőfelületen jelennek meg, saját, személyre szabható oldalakkal, és a fejlesztés során már figyelembe vették a virtuális kiállítások szerkesztése során eddig szerzett tapasztalatokat, és egy saját kiállítás-szerkesztői felületet hoztak létre, amely nyitva áll az összes MNL tagintézmény előtt. Fontosnak tartotta kiemelni, hogy a saját közös felület létrehozásán túl, sikerült a korábban létrehozott kiállításokat átemelése, és röviden bemutatta az MNL legfontosabb kiállításait. Batalka Krisztina levéltárvezető (BME OMIKK Levéltár) a Közösségi média használata a levéltárakban címmel tartott sok érdekes kérdést felvető előadást. Az általánosságokban mozgó vélekedésekkel szemben áttekintést nyújtott a közösségi médiákban szereplők stratégiájáról, a mért adatok alapján azok eredményességéről, illetve eredménytelenségének okairól, esélyt adva a munkatársi kompetencia készségek fejlesztésére. A magyarországi helyzetet áttekintve elmondta, hogy a levéltári szakfelügyelet idén vizsgálta a levéltárak internetes szolgáltatásainak állapotát és adattartalmát, ezen belül konkrétan a közösségi médiában való jelenlétet. Beszámolt arról, hogy 11 ország 16 levéltári, illetve egyetemi intézményével közös EU-s pályázat keretében magyar partnerintézményként a Magyar Nemzeti Levéltár és Budapest Főváros Levéltára is részt vesz a CO:OP (Community as Opportunity) fantázianevű projektben. A program fő célja a nagyközönség és a levéltárosi szakma közötti aktív alkotói kapcsolat kialakítása, a levéltári anyag minél jobb hozzáférhetővé tétele a nagyközönség számára a digitális korszak adta lehetőségek kihasználásával, olyan módon, hogy a közönség is alakíthassa a tartalmakat, részt vehessen Európa történelmére vonatkozó információk létrehozásával. Megállapította, hogy a leginkább a Facebook felületén folytatott kommunikáció volt a legnépszerűbb.4 Az Oktatás- és Tudománytörténeti szekció ülése első részében a vándorgyűlés egyik központi témájához kapcsolódva, a magyar felsőoktatás 1945 utáni átalakításáról hangzott el két előadás. Borsodi Csaba, az ELTE BTK Történeti Intézetének igazgatója az 1945 utáni évek pártprogramjainak felsőoktatási elképzeléseit ismertette. A legtöbb pártprogramban legfeljebb közoktatási fejezet szerepelt, és csak ebben kapott néhány sort a felsőoktatás, de előfordultak érdekes elképzelések. A gyakorlatban azonban egyedül az a sztálinista terv valósult meg, amelyet John Connelly részletesen elemzett monográfiájában a német, cseh és lengyel példa alapján (Captive University: The Sovietization of East German, Czech, and Polish Higher Education, 1945-1956, Chapel Hill, 2000). 4 Breinich Gábor beszámolója alapján. 91
