LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Magyar Levéltárosok Egyesületének 2015. évi vándorgyűléséről (Garadnai Zoltán). Levéltári Szemle, 65. (2015) 3. 83-93.
Hírek A július 7-ei plenáris üléssel egyidejűleg tartottak szekcióüléseket is. A külföldi társegyesületek képviselői a Nemzetközi Szekcióban fejthették ki véleményüket, amelynek témája kapcsolódott a vándorgyűlés előző délutánjához, az oroszországi levéltárakban folyó kutatás, iratfeltárás helyzetéhez. A megjelentek ismertették országuk levéltárügyének erőfeszítéseit és tapasztalatait, melyekre a jelen lévő orosz kollégák reagáltak, hangsúlyozva a sok tekintetben előnyére változott ádáthatóbb eljárásrendet, a kétoldalú megbeszélések, közös projektek jelentőségét, ugyanakkor utalva a jogszabályi környezetből és a visszaminősítés lassú, bonyolult folyamatából eredő nehézségekre is. Mária Grófová, a Szlovák Levéltáros Egyesület elnöke főként korábbi, az 1980-as évekre visszanyúló tapasztalatokról számolt be, Maria Byantova, a Cseh Levéltáros Egyesület korábbi elnöke pedig tartalmas tájékoztatást adott a minden jel szerint folyamatos és érdemi munkát végző cseh-orosz levéltáros és történész vegyes bizottság tevékenységéről. Gabriela Preotesi és Cristian Anita, a Román Nemzeti Levéltár munkatársai elmondták, hogy 1990 óta a feltárások eredményeként mintegy 80 000 oldalnyi oroszországi levéltárakból származó másolat jutott el a Román Nemzeti Levéltárba, melyek köre a középkortól a 20. századi terjed. Az orosz kollégák hozzáállását, támogatását dicsérték, ugyanakkor utaltak arra, hogy a számukra kiemelt problémát jelentő restitúciós tárgyalások tekintetében nagyon kevés az előrelépés. A 19. században és a 2. világháború végén egyaránt jelentős romániai eredetű levéltári anyagot vittek Oroszországba. Külön említették az 1917-ben, Románia megszállása idején orosz szövetségesüknek államközi szerződés alapján megőrzésre átadott, értékes kéziratokat is tartalmazó kincsek ügyét, melynek ügye máig tisztázatlan. Anna Gruszcsynska és Malgorzata Wybieralska a Lengyel Tudományos Akadémia Levéltára részéről viszont eredményes és kölcsönösen előnyös együttműködésről számolt be orosz társintézményükkel a korábbi években, mely közös kutatásokban és kiállításokban öltött testet. Pl. a Szibéria felfedezésében szerepet játszott (többnyire száműzöttként, politikai fogolyként oda került) lengyel tudósokról és Kopernikusz életének, munkásságának forrásairól került sor ilyenekre. Marek Durcansky a prágai Károly Egyetem Archívumának munkatársa az egyetem hallgatói adatbázisa, valamint a cseh és a lengyel tudományos akadémiák más nemzetiségű tagjaira vonatkozó feltárás jelentőségét elemezte, melyben a magyar és az orosz kutatások szempontjait helyezte előtérbe. Gruber Mihály, a HM Hadtörténelmi Levéltár és Irattár munkatársa a Voronyezsi Terület Társadalom-történeti Levéltárában és Állami Levéltárában szerzett tapasztalatairól számolt be. Az ottani kollégák kértek segítséget a náluk található magyar nyelvű dokumentumok azonosításához és rendezéséhez, ami zsákmányolt magyar katonai iratokhoz való hozzáférést is lehetővé tett. A tanácskozás azzal a következtetéssel zárult, hogy érdemes lenne az egykori szovjet érdekszférához tartozó és az oroszországi iratfeltárások, valamint a restitúció terén sok tekintetben hasonló gondokban osztozó országok levéltáros egyesületeinek összefogásával fórumot biztosítani az e kérdésekkel foglalkozó szakemberek rendszeres és mélyebb tapasztalatcseréjéhez, munkájuk koordinálásához. Ennek érdekében az MLE kezdeményezhetné egy7 műhelykonferencia megrendezését.1 A Gazdasági Szekció munkája sok tekintetben eltért a történész-levéltáros előadásoktól, először a szabályzatkészítés, jogszabályi változások terén végrehajtandó feladatokkal kapcsolatban hallgattak meg a résztvevők előadást. (Kerekes Etelka, Belső Ellenőrök Társasága elnöke) Ezt követően kerekasztal beszélgetést tartottak a 2014. évi könyvviteli változások gyakorlati alkalmazásának tapasztalatairól, a 2015-év feladatairól és az aktuális számviteli változásokról. Sipos András beszámolója alapján. 87
