LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesülete V. Tudományos nyári táboráról. 2013. július 10-12. (Kádár Zsófia–Décsey Sándor). Levéltári Szemle, 64. (2014) 2. 83-91.

Hírek 86 napi 4-500 keresést indítanak, ebből a legnagyobb a mikrofilmes anyakönyvmásolatokban való keresés (kb. 30%), de a címereslevelek adatbázisát is sokat (kb. 10%) használják. Décsey Sándor is amellett foglalt állást, hogy a levéltáraknak érdemes on-line szolgáltatni mindazt, amit csak lehet. Mindez illeszkedik a szolgáltató levéltár koncepciójához, jelentős segítséget nyújt az állampolgároknak – „profi” kutatóknak és műkedvelőknek egyaránt – ami végső soron az E-Levéltár Projekt egyik fontos eleme is. A konferencia utolsó délelőttjén Haraszti Viktor, főigazgató-helyettes (BFL) vonta le a tanulságokat az E-Levéltár Projekt BFL-beli megvalósulásának tapasztalataiból. Előadása a projekt göröngyös útjáról, a folyamat nehézségeiről számolt be. Taglalta a 2010-es, első közbeszerzési eljárás sikertelenségének okait (pl. az ajánlattevők formai hibái, a fenntartási költségek irreálisan magas volta, az ajánlatok össze nem vethető volta miatt), majd a 2011–

2012-ben a megvalósulást lassító Közbeszerzési Döntőbizottsági eljárásokat, amelyek egyes lépéseket nem csak lelassítottak, hanem meg is akadályoztak. A projekt eredményei azonban végül is nem maradtak el, a BFL-ben (ahogy az MNL-ben is) új géptermet alakítottak ki, és mindkét levéltárba új, nagy teljesítményű szkennerek valamint modern digitális tárolóeszközök érkeztek. A nehézségeket és a két intézmény nem mindig felhőtlen viszonyát végül a projekt sikeressége feledtetheti majd. P. Holl Adrien főosztályvezető (BFL) előadása az új digitalizáló eszközökről a mindig aktuális állományvédelem témakörébe vezette át a hallgatóságot. A preventív állományvédelem és a restaurálási munkák mellett a tömeges reprográfiai eljárások: a mikrofilmezés, a fényképezés és digitalizálás ma már a levéltárak egyik legfontosabb tevékenységi köre. A legutóbbi beszerzések során a BFL olyan eszközökkel gazdagodott – pl. mikrofilmszkennerrel, színes multifunkcionális szkenner- és fénymásológéppel, professzionális nyomtatóval ‒, amelyek lehetővé teszik, hogy külső vállalkozó nélkül is mindent elő tudnak állítani, ami (akár a kiállításaik megrendezéséhez) szükséges. A tömeges digitalizálás tapasztalatairól is beszámolt: a szkennelés, a processzálás azaz a felvételek szerkesztése és az ellenőrzés a BFL-ben azonos súllyal kezelt munkafolyamatok, mindegyiket két-két munkatárs végzi. A levéltár jövőképéről szólva egy nagyteljesítményű lapadagolós szkennert és egy térképek szkennelésére is alkalmas lapolvasót mutatott be. Az e-levéltári előadások sorát az MNL állományvédelmi és reprográfiai osztályvezetője, Czikkely Tibor zárta, aki az MNL-ben zajló tömeges mikrofilm-digitalizálási munkálatokról számolt be. Az egyik legfontosabb anyag, amelyet ez érint, a családfakutatók lételemét jelentő anyakönyvek. A digitalizálás előnyei között kiemelte a párhuzamos használat, a távolról való hozzáférés, a könnyebb reprodukálhatóság lehetőségeit. A munkafolyamat egyes lépéseit is bemutatta: a negatív mikrofilmek előkészítése, a szkennelés, majd a processzálás, végül a képfájlok készítése és a digitális tárhelyen való elhelyezés és tárolás. A tömeges szkennelési eljárás egyik buktatója lehet a megfelelő beállítások hiánya, ezért felhívta a figyelmet, hogy az alapbeállítások mellett (mekkora a mikrofilm mérete, milyen a kicsinyítési arány stb.) a keretezési beállításokra (amelynek célja, hogy egy mikrofilmképből egy digitális kép legyen), és hogy a fotográfiai beállításokra (denzitásérték, kontrasztosság stb.) is figyelni kell. Ha ugyanis a szkennelés megfelelő, a processzálás automatizálható, amivel jelentősen gyorsul a munkafolyamat. Végül informatikai átalakítással 3‒5 MB-os képfájlokat hoznak létre, amely a kutatók számára is könnyen kezelhető. A konferencia délutáni, illetve az utolsó nap késő délelőtti ülésszakaiban a fiatal levéltárosok és levéltár szakos egyetemi hallgatók saját kutatási eredményeikből tartottak előadásokat. Mivel őket nem korlátozta tematikus megkötés, a referátumok rendkívül változatosak