LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a „történettudomány és levéltárak” konferenciáról (Garadnai Zoltán). Levéltári Szemle, 63. (2013) 3. 89-92.
Hírek szerepe. A forrás értékelés jelentősége kiemelkedő, és ebben fontos, hogy a levéltáros a történész segítségére tudjon lenni, ami a forráskritika szerepének megerősödését teszi szükségessé. A fő cél a párbeszéd elindítása, és a Levéltár számára fontos, hogy módosítsunk a családkutatók irányába elmozdult tendencián, és a levéltár céljának elsősorban a történészek munkájának a segítését kell tekintenünk. Borsodi Csaba rektorhelyettes (ELTE BTK) az oktatói tapasztalataira alapozva ?rz4 provenienda, mint a levéltári anyag rendelésének alapelve” című előadásában a proveniencia és a pertinencia elvet, azok változásait ismertette. Hangsúlyozta, hogy a proveniencia alapelve egyben a rendszerezés alapelvét is jelenti, amit a levéltáros is átvesz. A történelmi sorsfordulók miatta a kép azonban vegyes, és ez az iratok feldolgozást bonyolulttá teszi, így lényegében mindkét elvnek megvannak a hívei és támogatói. Mikó Zsuzsannához hasonlóan kiemelte az iratértékelés fontosságát, mivel az iratban sok információ van, azokat nem lehet kiszedni, ide vagy oda sorolni, ezzel ugyanis megbontjuk az iratok összefüggéseit. Példaként említette a Diplomatikai Levéltárat és a Térképtárat, és utalt arra a vitára, ami a 20. századba nyúlik vissza, és az iratok rendezésének alapelveiről szólt. Meglátása szerint ez a vita napjainkban is zajlik, de az általános gyakorlat elsősorban a proveniencia elv szerepének a megerősödését eredményezte, és alapvetően az iratképző szerv szerkezetét kell követni, ami lehet, hogy a kutatók számára nehezen követhető, de fontos, hogy betartsuk. A kutató ugyanis nem ismeri a levéltári munka összetettségét, nem tudja, hogy milyen rendező munka zajlik a háttérben, és ugyan történtek kísérletek a pertinencia elv alapján irategyüttesek létrehozására, pl. a munkásmozgalmi iratoknál, de az élet és a szakmai elvárások egyöntetűen azt mutatják, hogy a proveniencia elv kiállta az idők próbáját, a levéltárosi tudást nem lehet pótolni semmilyen informatikai eszközzel, bár az segítségünkre lehet. A proveniencia elv előnye, hogy folyamatos követhetőséget tesz lehetővé, megismerhetjük az iratok között meglévő összefüggéseket, az iratok rendje nem változik, azok viszszakereshetők, nem szakítja szét az iratok egységét. Hangsúlyozta, hogy a proveniencia elve továbbra is él, és vezérfonalul szolgál a levéltárosok számára. Ezt követően a különböző szakterületek feldolgozása során szerzett tapasztalatokat mutatták be a konferencia előadói. Katona Csaba (MTA BTK TTI) a „Társadalomtörténet vs mainsteram: értelmezések és tények” című előadásában utalt Gyáni Gáborral folytatott szakmai vitájára, majd levéltártörténeti ismeretekre és személyes kutatási tapasztalataira alapozva arra a következtetésre jutott, hogy a mainstream és a posztmodern történetírás nem zárja ki egymást, az irányzatoknak meg kell találniuk egymásban az értékeket, és nem a másikkal szemben kell meghatározni önmagukat, érdemi vitára van szükség. Előadását Kosáy Domonkostól vett idézettel zárta: „a poros iratok között mindig az embert kell keresni.” Ráe% György főigazgató-helyettes (MNL OL) a diplomatikai levéltár átrendezésének tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal az „Át lehet-e rendezni időrendben a levéltári anyagot? A Diplomatikai Levéltár évszázados tanulságai” című előadásában. Hangsúlyozta, hogy az MNL nyitott az integráló-koordinációs szerepre, de a forráshiány miatt szükség van a történészek segítségére is. Előadásában a levéltár és a történettudomány kapcsolatát vizsgálta, és megállapította, hogy a 19. században a levéltárosok a nyugat-európai mintát követve célul tűzték a levéltár iratanyagának átrendezését, kronologikus rendben történő elhelyezését, de Bauler Gyula főlevéltárnok megváltoztat90
