LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei levéltári napról (Szabóné Maslowski Madlen). Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. 69-70.

Hírek, BESZÁMOLÓ A JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPRÓL 2012. SZEPTEMBER 18. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár 2012. szeptember 18-án 15. alkalommal rendezte meg Levéltári Napját, amit a korábbi évekhez hasonlóan ismét élénk érdeklődés kísért. A nagyszámú hallgatóság körében a szervezők egyaránt köszönthettek kutatókat, pedagógusokat, diákokat, a levéltár kiállításait és rendezvényeit rendszeresen látogatókat, szakmabelieket, illetve más közművelődési intézmények képviselőit. A konferenciát a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Intézményfenntartó Központ nevében Hajdúné Gácsi Mária vezetőhelyettes asszony nyitotta meg, aki kiemelte a levéltár Szolnok városban és térségében folytatott közművelődési és kulturális tevékenységét, méltatva az intézmény aktív szerepvállalását a megye közéletében, a helyiek identitástudatának formálásában. A tanácskozást Fülöp Tamás, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár igazgatója vezette, aki bevezetőjében elmondta, hogy idén az intézmény - szakítva a korábbi évek hagyományaival — a programot nem egy téma köré szervezte, hanem a levéltár gyűjteményéhez és munkájához kapcsolódó személyek, intézmények legszélesebb spektrumát kívánta felvonultatni, szemléltetve azt a sokszínűséget, mely az utóbbi évek tevékenységét jellemezte. A Megyei Önkormányzat Dísztermében megtartott konferencia résztvevői az előadások előtt a Tiszavirág Daloskör és Kiss Ferenc citeraművész műsorát hallgathatták meg. Ezt követően Romsics Ignác akadémikus a „Magyar történetírás a 20. században" című előadásában a kor történetírói irányzatait mutatta be. A Széchenyi-díjas történész a professzionális magyar történetírás kialakulása előfeltételének az 1867-ben megalakuló Magyar Történelmi Társulatot, illetve lapját, a Századokat, a Magyar Országos - majd később a többi megyei — Levéltár felállítását, valamint az egyetemi oktatás modernizálását követően a speciális történelmi szakképzést nyújtó szemináriumi-intézeti rendszer kiépítését tartja. Számba vette a történetírás legnagyobb alakjait Marc%ali Henriktől Kosáry Domokosig, irányzatait a szellemtörténeti iskolától az új történelmi realizmuson át a marxista történelemszemléletig. A történészek mindig törekednek arra, hangsúlyozta, hogy objektívek legyenek, de azt is tudják, hogy ez teljes mértékben soha nem érhető el. Ezzel együtt meg kell tudni különböztetni egymástól a professzionális, szakszerű történetírás véleményalkotását a propagandától, az identitásképző, történelmet ürügyként felhasználó megközelítésektől. Romsics professzort egykori tanítványa, Páljfy Gé%a történész követte „Amikor a koronázási jelvények átkeltek a Tiszán" című előadásában. Az előadó a Szent Korona 1551. évi útját kísérte végig az erdélyi Gyulafehérvárról Tokajon át Bécsbe, János Zsigmond választott magyar királytól Habsburg I. Ferdinánd magyar király, illetve Erdélybe küldött biztosai kezébe. Az előadó ezen túlmenően összevetette a koronázási láda 1638 februárjából, II. Ferdinánd király felesége, Mária Anna királyné pozsonyi koronázása alkalmából fennmaradt leltárát az 1551. évi leltár tételeivel, valamint annak is utána járt, vajon valóban letört-e Izabella királyné a koronáról egy keresztet? A történelmi kitekintések után Ari Ilona családkutató „Családkutatási eredmények Jász-Nagykun-Szolnok megyében" című előadásában azt mutatta be, hogy az immár szervezett keretek között működő mezőtúri és szolnoki Családkutató Klub milyen levéltári forrásokat tud felhasználni kutatásaihoz, és hogyan tud segítséget nyújtani tagjainak. A megyeszékhelyen tevékenykedő csoport működési feltételeit az Aba-Novák Kulturális Központ biztosítja, eredményességét pedig mi sem bizonyíthatja jobban, mint a 2012 őszén megjelenő — a konferencia idején nyomdai előkészítés alatt álló - „Kis füzetben nagy segítség a családkutatáshoz" című mód-69