LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - A Magyar Felsőoktatási Levéltári Szövetség 2012. évi vándorgyűlése (Molnár László). Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. 66-68.

Hírek, nyomora volt jellemző. Az aznapi konferenciát Lengvári István (PTE Levéltára) előadása zárta a pécsi Szent Mór Kollégium történetéről. Különös, hogy a szomszédos dohánygyártól a kollégium saját cigarettát kapott, ami ma már aligha lenne elképzelhető. Délután először a Csongrád Megyei Levéltárba látogattunk, ahol Berta Tibor általános igazgatóhelyettes mutatta be az intézményt, eddigi tevékenységét, gondjaikat és terveiket. A levéltárból a szomszédos Dómba vitt utunk, ahol leróttuk kegyeletünket gróf Klebelsberg Kuno sírjánál, elhelyezve rajta az MFLSZ koszorúját. Dóm téri sétánk utolsó állomása a Szeged-Csanádi Püspöki Levéltár volt, ahol S^aplonc^ay Miklósné fogadott bennünket. Itt nem csak a levéltár kincseit, de a gyönyörűen megújult püspöki palota egyes részeit is megcsodálhattuk. Második munkanapunk első felében folytatódott a konferencia. Kiss Károly Róbert (SZTE Levéltára) a szegedi Horthy-kollégium történetét mutatta be az egyetem Budára menekülésétől kezdve a Szegedre településen át a kollégium letelepítéséig az egykori MAV Leszámítoló Palota épületében, melyet későbbi tulajdonosától, a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesülettől (DMKE) vett át az egyetem. Külön érdekesség volt a kollégium történetében az 1942-ben lejátszódott szerelmi tragédia, ami egyfajta modern Rómeó és Júlia történetként maradt meg a szegediek emlékezetében. Sági Eva (NYME Levéltára, Sopron) előadásából az 1919-ben Sopronba menekült selmeci akadémia kollégiumainak kialakulását kísérhettük figyelemmel a selmeci polgárházakban egykor kapható diákszállásoktól a soproni „VUK"-ig, azaz a „vadiúj kollégiumig" (előzmények: új kollégium, majd legújabb kollégium, azaz LUK). Kissné Bognár Krisztina (SZIE Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár) egy másik kollégiumi „rejtélyre" derített fényt. A címben szereplő Kocsedó eredetileg egy Dél-koreai szigetcsoport, ahol az amerikaiak a koreai háború idején internálótábort működtettek. Ez egyben az '50-es évek kollégiumi, pontosabban diákszállói viszonyait is jól jellemzi, ami — a többi előadásból is tudhatóan — meglehetősen általános volt országszerte. A közös hálótermek fagyos téli viszonyait érzékelteti egy későbbi professzor visszaemlékezése, aki szerint reggelre egy kenyai diák „kifehéredett". Az előadó kitért a kollégiumok belső rendjére is, illetve a KISZ meghatározó szerepére. Egy finisében lévő egyetemtörténeti jubileumi kiállítás miatt pécsi kollégáink csak előadásaik idejére tettek villámlátogatást vándorgyűlésünkön, vállalva a mintegy négy órás buszozást a két megyeszékhely közötti 190 km leküzdéséért. Kovács Adrienn két pécsi kollégium, a Nagy Lajos és az Erzsébet működését kísérte figyelemmel a két háború közti időszakban. Az előbbi működéséről egyedülállóan gazdag, mintegy hat levéltári doboznyi iratanyag maradt fenn, így számos érdekes részletről is beszámolhatott az előadó. Polyák Petra az 1980-as évek kollégiumi életét elevenítette fel a pécsi Tanárképző Karon, amikor a KISZ már érezhetően tért vesztett a kollégisták között. A délelőtt második felében a levéltárügy aktuális kérdéseiről volt szó. Lakos János vezető szakfelügyelő az egyetemi levéltáraknál tapasztalt legutóbbi eredményeket és hiányosságokat foglalta össze előadásában. Kritikusan szólt a legújabb felsőoktatási törvény levéltárakat érintő szövegéről, amely egyébként egyesületünk álláspontjával ellentétes megfogalmazást tartalmaz. Az egyetemi levéltárakat nyomasztó gondok jellemzők az egész levéltári területre, kitörést egyedül az NKA és EU-pályázatok jelenthetnek az erre vállalkozó intézményeknek. Gorjanác Rádojka, az EEM Levéltári Osztályának vezetője a levéltári rendszer szerkezeti átalakulásáról és egyéb változásokról beszélt. így az ÁBTL-ben való kutatások jóváhagyási joga az időközben megszüntetett Kutatási Kuratóriumtól közvetlenül az ABTL-hez került. Szó volt a Politikatörténeti Levéltárban őrzött mintegy 2000 ifm terjedelmű állampárti iratanyag államosításáról, illetve az ügy jelen állásáról, valamint a moszkvai és bécsi levéltári delegátusok KIM-be való beolvasztásáról. Ugyanide került át a Balassi Intézet. Gyimesi Endre miniszteri biztos optimizmusát fejezte ki a levéltárak jövőjével kapcsolatban. A bennünket legközelebbről érintő felsőoktatási törvény még készülő végrehajtási utasításában ígéret szerint korrekt módon jelennek majd meg az egyetemi levéltárak. Szólt még a Politikatörténeti Intézet ügyéről, a sikertelen e-levéltári tenderről és a felálló Magyar Nemzeti Levéltárról, valamint a múzeumi terület szintén nagymértékű átalakításáról. Mindenkit érint, hogy újraindul az állományvédelmi program. 67