LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Múlt és jövő asztalainál. Beszámoló a Fiatal Levéltárosok Egyesületének konferenciájáról (Décsey Sándor). Levéltári Szemle, 62. (2012) 4. 60-65.

HÍREK MÚLT ÉS JÖVŐ ASZTALAINÁL BESZÁMOLÓ A FIATAL LEVÉLTÁROSOK EGYESÜLETÉNEK KONFERENCIÁJÁRÓL Oral history gyűjtés a levéltárakban és a levéltáros képzés jövő címmel tartotta idei őszi ren­dezvényét a Fiatal Levéltárosok Egyesülete 2012. október 18-án. A konferencia helyszíne az ELTE BTK Történed Intézetének Szekfű Gyula Könyvtára volt. Köszöntőjében Décsej Sándor, az egyesület elnöke felidézte, hogy az idei már a hetedik ilyen szakmai rendezvény a 2006-ban alakult FLE életében. Minden évben a levéltári szakmai élet egy-egy területét igyekeznek körül­járni felkért előadók segítségével. Kiemelte, nagy megtiszteltetés a levéltár szakos egyetemi hall­gatókat és pályakezdő fiatal levéltárosokat összefogó szervezet számára, hogy immár a szakma több mint félszáz szakembere vállalta el az évek során felkérésüket előadás tartására. Örömmel állapította meg, hogy az évek óta megszokott érdeklődés sem csökkent a rendezvény iránt. A nap során mintegy 60 fő hallgatta az előadásokat, akik között egyetemisták, fővárosi és vidéki levéltárosok, valamint más közgyűjtemények és tudományos intézmények munkatársai is képvi­seltették magukat. A nap első felében egy a levéltárakban még újdonságnak mondható területtel, az oral history gyűjtéssel foglalkoztak a felkért előadók. Elsőként Tóth Eszter Zsófia, a Magyar Nemzeti Levéltár Mark Pittaway Oral History Gyűjteményének vezetője mutatta be a jelenleg 162 tétel­ből álló gyűjteményt, amely életútinterjúkat és témainterjúkat tartalmaz. Az első interjúk 1995-ben készültek, azóta folyamatos a gyűjtés. A gyűjtemény részét képezik munkásokkal, munkás­nőkkel, országgyűlési képviselőkkel, a Dialógus békemozgalom tagjaival, valamint a könnyűze­ne 1980-as évek elejének szereplőivel — „Dalos" ügynökügye kapcsán — készített interjúk. Az interjúkban a visszaemlékezők beszélnek a diktatúra mindennapjairól, olyan tömeges társadalmi tapasztalat egyéni megéléseiről, mint a nagyvárosi bevándorlás, lakásszerzés, a politika hatása életükben (párttagság, munkásőrség, országgyűlési képviselőség, alternatív civil mozgalmak, ügynökügyek), fogyasztási szokások a hiánygazdaságban. A jelenleg folyó gyűjtőmunka is ha­sonló módszerekkel folyik (konkrét témához kapcsolódó strukturált kérdőív és narratív konst­rukció): a szocialista időszak kábítószer fogyasztása, tervezett szubkultúrái, hatalom és politika a mindennapokban: a szocialista időszak országgyűlési káderei, újságírói jelentik a gyűjtemény gyarapításának főbb területeit. Az interjúelemzés négy szinten zajlik: a tények összegyűjtése az interjúkból, a szociális háló feltérképezése, narratív elemzés (Beszédmód), erkölcsi szint. Tóth Eszter Zsófia két konkrét példát mutatott be az interjúzás mindennapi gyakorlatára. Az első egy egykori BRFK ifjúságvédelmi nyomozóval készült életútinterjú részlete volt. A vele készí­tett beszélgetés jó példa arra, hogyan lehetséges a levéltári forrásokhoz kapcsolni a konkrét in­terjút, ugyanis a korabeli ifjúságvédelemre vonatkozóan gazdag forrásanyag áll rendelkezésünk­re (ORFK). Az interjú során a kérdező konkrét tézisekkel szembesítette az alanyt a korabeli drogpolitikára vonatkozóan. Második példaként a Budapesti Harisnyagyárban dolgozó kötő­mesterrel — egykori KISZ-titkárral — készített interjúból idézett az előadó. Előadását módszer­tani kérdésekkel fejezte be, azt elemezte, hogy milyen előnyei lehetnek a csoportos interjúnak, és az interjú mely részletei kerülhetnek fel az internetes honlapra. A Huszadik Század Emlékezete Gyűjteményt Molnár János, a gyűjtemény alapítója mutatta be előadásában. E virtuális életútinterjú-gyűjtemény kétnyelvű, (www.hsze.hu), és regisztráció 60

Next

/
Thumbnails
Contents