LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Tevely Arató György: Beszámoló a XIV. győri levéltári napról. 2011. október 25. LSZ 62. (2012) 1.

Hírek Magyarországra. Az előadó a Weiss Manfréd Vagongyár külföldi kapcsolatairól szólva elemezte Svédországgal és Törökországgal való külkereskedelmünket is. Nagy Róbert megyei főlevéltáros lendületes előadását „A Győr-hecsepusztai repülőtér tör­ténete" a magyar technika- és közlekedéstörténet egyik nem elégszer hangsúlyozott megállapí­tásával kezdte: a magyar repüléstörténet a világon az elsők között van. A város már az első vi­lágháború előtt repülőteret akart létesíteni, erre azonban akkor még nem került sor. Bár 1919-ből is van adatunk Győr és a repülés kapcsolatáról, 1928-ból pedig egy győri repülőnapról van tudomásunk, a hecsepusztai építkezések csak a válság után indultak meg. A '30-as ével második felében a Rába üzemei nagyon komoly gépipari parkká nőtték ki magukat, s ennek egyenes kö­vetkezménye volt, hog} 1 1938 őszére a reptér is kiépült. A háború alatt a Rába üzemei a német gépgyártásba is bekapcsolódtak, a repteret a németek is használták. Bár 1945-ben lebombázták, már augusztusban újraindult a forgalom. Összességében elmondható, hogy a hecsepusztai re­pülőtér szép fejezete a magyar repüléstörténetnek. Az előadó a siker dtkát abban látta, hogy a terv fontosságáról a kezdeményezők idejében meg tudták győzni a támogatókat, s már a kialakí­táskor összhangban álltak a helyi és az országos érdekek, amit szépen példáz a megye, a város és a főapátság megegyezése a telkek fölhasználása kapcsán. A harmadik szekció harmadik előadását Borbély Tamás egyetemi hallgató tartotta „A Ke­resztény Demokrata Párt újjáalakulása 1956-ban Győrött" címmel. Október 23-a legfontosabb követelései közt tartjuk számon a többpártrendszer visszaállításáét, a fővárosban újjá- és meg­alakuló pártok országos kapcsolatrendszeréről azonban keveset tudunk. Kérdéses például, hog}' a fölbátorodó kereszténydemokrata kezdeményezéseknek mi közük volt egymáshoz és a Ba­rankovics-féle előzményekhez. A győri értelmiségi perként elhíresült 1958. évi koncepciós eljá­rás iratai egy kérészéletű keresztény szerveződésről árulkodnak. Győrött októberben az elsők között alakult meg egy kereszténydemokrata párt, amelynek a Barankovics-féle Demokrata Néppárthoz fűződő kapcsolatait még nem látjuk egyértelműen. Minthogy a párt működéséről iratok nem maradtak fönn, a peranyagból és a résztvevők - többek között a nemrég elhunyt Bóna László nagyprépost, 1956-ban püspöki szertartó és szentszéki jegyző - visszaemlékezése­iből következtethetünk életére. A bizonyító eljárás során kivett vallomások azonban fölvetik a forráskritika alapvető problémáját: hihetünk-e a vád fenyegetésének terhe alatt lévő vádlottak­nak és tanúknak. így például kérdéses már a párt alakulásának időpontja is, amely a periratok szerint október 27-én, három nappal a többpártrendszer hivatalos engedélyezése előtt volt. A győri papság 12 pontjából és a vallomásokból rekonstruálhatók a párt alapelvei: az óvatos szer­veződés legmarkánsabb tulajdonságai a keresztény társadalmi tanítás, kapitalizmus-ellenesség, CDU-párhuzam és az 1945 előtti állapotoktól való elzárkózás. Vélhetően fiatalos, minden tár­sadalmi réteget tömörítő gyűjtőpárttá akartak volna válni, de erre nem kerülhetett sor, már csak azért sem, mert először meg akarták várni a fővárosi pártok kialakulását, hog}' erős szövetségest találhassanak. A források nem szólnak a pártnak a békemozgalom fölszámolásához és Mind­szentyhez való viszonyáról: az előadó itt is a vallomások óvatos kezelésére figyelmeztetett. A perben meghurcolt, börtönviselt Bóna László emléke előtt tisztelgő előadás az 1956-os helytör­téneti kutatásokat értékes esettanulmánnyal gazdagította. A konferenciát "Lukácsi Zoltánnak, a Győri Hittudományi Főiskola rektorának irodalom­történeti referátuma zárta, amely „18. századi bűnbánati vers furcsa élete" címet viselte. Az Egyházmegyei Levéltár Ordines religiosi állagában egy magát szerzetesnek kiadó 18. századi protestáns szélhámos vizsgálati anyagában fönnmaradt egy Cantus penitentialis című vers, amely - címéből is láthatóan - a bűnbánati versek műfajához tartozik, és látszólag szokásos szerkeze­tű és üzenetű erkölcsi tanítást tartalmaz. Az előadó kutatásaiból kiderül azonban nemcsak az, hogy a szöveg Amadé Antal gróf, a 18-19. század fordulója neves írójának szerzeménye -méghozzá a közkézen forgó költemény vélhetően legteljesebb darabja hanem a kedvelt for­ma mögé csempészett személy-, helynevek és események összefüggéseiből két humoros élet-85

Next

/
Thumbnails
Contents