LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Kocsis Piroska: Ötven éve történt A Kádár-rendszer megszilárdulásának levéltári forrásai. Tudományos konferencia a Magyar Országos Levéltárban. 2011. október 28. LSZ 62. (2012) 1.

Hírek ÖTVEN ÉVE TÖRTÉNT A KÁDÁR-RENDSZER MEGSZILÁRDULÁSÁNAK LEVÉLTÁRI FORRÁSAI TUDOMÁNYOS KONFERENCIA A MAGYAR ORSZÁGOS LEVÉLTÁRBAN A Magyar Országos Levéltár és a Magyar Levéltárosok Egyesülete MOL szekciója a MOL anyagi és szakmai hozzájárulásával 50 éve történt. A Kádár-rendszer megszilárdulásának levéltári forrá­sai címmel 2011. október 28-án tudományos konferenciát rendezett a MOL Hess András téri épületének 100-as termében. A konferencián elhangzott előadások a magyarországi szocializ­mus történetének egy kevésbé kutatott periódusát, az 1960-as évek elejére bekövetkezett kon­szolidáció „eredményeit" mutatták be. A rendezvénynek szomorú aktualitást adott, hogy G. Vass István címzetes főigazgató, főlevéltáros, 2011. július 26-án, életének 70. évében, váratlanul távozott az élők sorából, aki tervei szerint, a Minisztertanács hatvanas évek eleji működéséről tartott volna előadást. A konferenciát így az ő emlékének is szentelték. A konferencia résztvevőit és a népes hallgatóságot Mikó Zsuzsanna mb. főigazgató kö­szöntötte megnyitó beszédében, aki utalt arra, hog}' a rendezvény egy 2009-ben kezdődő fo­lyamat fontos állomása. A Magyar Országos Levéltár ekkor tartotta ugyanis A levéltári iratok és a rendszerváltás című konferenciát, amelyet 2010-ben Széchenyi István és kora a levéltári források tükré­ben megrendezett tanácskozás, majd 2011-ben a most bemutatott szimpózium követett. A konferencia nyitó előadását Szabó Csaba, a Collegium Hungaricum (Bécs) igazgatóhe­lyettese, az Országos Levéltár korábbi főigazgató-helyettese Azok „a hah'anas évek" címmel tar­totta meg. Bevezetőjében a „hosszú hatvanas évek" periodizációs felvetéseként leszögezte, hogy az 1960-as évek elvileg az 1960 és 1969 közötti éveket jelentik, de a „hatvanas évek" kife­jezés egy sokkal összetettebb fogalmat takar, (elend egyúttal a korszak egymásra utaló kultúráit és politikai eseményeit. A következőkben feltette a kérdést: „Lehet-e egy korszak kezdetét minden esetben egyeden történelmi eseményhez, konkrét dátumhoz kötni?" Véleménye szerint Magyarországon a „hatvanas évek" 1956-tal kezdődik, ugyanis 1956 jelentette azt a töréspon­tot, ami élesen elválasztotta az ötvenes éveket a hatvanasoktól. Megállapította, hogy nem a rendszer vagy annak működése változott meg '56-nak köszönhetően, hanem az emberek gon­dolkodása, viszonya a fennálló rendszerhez. Ez a megállapítás igaz a társadalom minden tagjára a hatalmon belül és a hatalmon kívül is. A következőkben leszögezte: a történelmi évtizedek szorosan kapcsolódnak egymáshoz, mivel az előző évtized tapasztalataira kell épülnie a követ­kezőnek, s a hatvanas éveket sem érthetnénk meg az ötvenes évek ismerete nélkül, s az egész évtizedet nem lehetne feldolgozni 1956 nélkül. Előadásában megállapította, hogy ötven év táv­latából a hatvanas évek még mindig „izgalmasan lüktető a komor, nehéz ötvenes évekhez ké­pest". A hatvanas évek a „nagy generációk" évtizede a művészetekben, a zenében, a tudo­mányban, de még a sportban is. A filmművészet nagyhatású rendezőinek legsikeresebb évei a hatvanasok (Antonioni, Fellini, Pasolini, Tarkovszkij, Jancsó Miklós), akik legkiérleltebb filmje­iket forgatták ekkor, de a hatvanas években jelentek meg olyan alkotók, mint Jiíi Menzel és Mi­los Formán. A hatvanas években születtek a képzőművészetben Andy Warhol és Vasarely je­lentős alkotásai, de Updike, Abe Kobó, Dürrenmatt, Semprun, Garcia Márquez is ekkor írták halhatadan műveiket. A könnyűzene forradalma, a beat és a rock 'n roll átütő sikere is a hatva­nas éveké. A zene (Beades, Rolling Stones) egyre nagyobb szerepet kapott a fiatalok életében, hiszen többé már nemcsak a tánc kísérője volt, hanem üzenetet is hordozott. Magyarországnak 69

Next

/
Thumbnails
Contents