LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Tánczos-Szabó Ágota: „Nagy utazások” Levéltári nap Gyulán. LSZ 61. (2011) 4.

H írek Kereskényiné Cseh Edit, a Békés Megyei Levéltár főlevéltárosa a Békés megyei németek Szovjetunióba történt kényszerutazását és az ottani munkatáborokban szerzett tapasztalatait idézte fel, egykori részvevők visszaemlékezései alapján. Békés megyéből a második világháború végén 3000—3500 főt hurcoltak el szovjet táborokba, köztük olyanokat is, akik a magyar haza iránti ragaszkodásukat a Hűségmozgalomhoz való csadakozásukkal kifejezték. A deportáltakat két szerelvény szállította a távoli ukrán iparterületekre, az egyik vonat Gyuláról, a másik Elekről indult 1945 januárjában. Az „utasok" marhavagonokban, embertelen körülmények között utaztak. Sokuk számára azonban világlátást jelentett ez az egyébként sajnálatos esemény, hiszen társadalmi helyzetüknél fogva vagy fiatal koruk okán még soha nem voltak ilyen távol otthonuktól. Az ablakoknál állók egész úton nézelődtek, a hegyek közelsége, a Kárpátok látványa csodálattal töltötte el őket. Az eleki ifjak dzsesszzenekara kitartóan zenélt, a mezőberényi férfiak a „világ leghosszabb kártyapartiját" játszották időtöltésképp. A szerelvények január végén érték el úti céljukat, a visszaútra azonban csak hosszú évek: a szülőföldtől és a szeretett családtól távol, kemény munkával, nélkülözések közepette eltöltött évek múltán kerülhetett sor. Akik hazatértek, 1947 és 1949 ősze között, a Debrecenben működött Hadifogoly Átvevő Bizottság által megfenyegetve mélyen magukba zárták keserű élményeiket, s csak évtizedek múltán merték elmesélni, mi minden történt velük a hajdani „nagy utaláson "... Tánczos-Szabó Ágota * * * BESZÁMOLÓ A XIV. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI LEVÉLTÁRI NAPRÓL 2011. szeptember 20-án került sor Szolnokon a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár egyik legfontosabb rendezvényére, az immár 14. Levéltári Napta. A Megyeháza díszterme ezúttal is megtelt a helytörténet legfrissebb eredményei után érdeklődő hallgatókkal, akikre igen változatos program várt. Konferenciánk előadásainak zömét — a szatmári békeegyezmény aláírásának 300. évfordulójára emlékezvén — a Rákóczi-szabadságharc legkülönfélébb aspektusainak ismertetése tette ki. Hangulati felvezetőként a Tiszavirág Daloskör kuruc dalokkal és a tárogató hangjával, a rákóczifalvi Kuruc Hagyományőrző Egyesület tagjai pedig korhű öltözetükkel idézték meg a szabadságharc időszakát. A konferenciát a Megyei Önkormányzat részéről Kovács Sándor, a Közgyűlés elnöke köszöntötte, majd az alábbi szavakkal méltatta a Megyei Levéltár munkáját: „Bevonta a nézőközönséget, a város, a megye lakosságát a Levéltár életébe, és ami a legfontosabb, bevonta a fiatalokat is. A Megyei Levéltár megmutatta, hogy milyen értékeket őriznek, hogy milyen értékes munkátfolytatnak." A Levéltári Nap házigazdájaként dr. Fülöp Tamás, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár igazgatója nyitotta meg a tudományos-ismeretterjesztő konferenciát: ,A meghívón felsorolt előadók valamennyien a történettudománnyal hivatásszerűen foglalkozó levéltáros, muzeológus, történész szakemberek, akik sok év kutatómunkájának eredményeibe engednek most bepillantást, közkinccsé téve mindazt, amit eleink cselekedeteiről, s azpk hátterérőlfeltártak. Legyen bármilyen évforduló, a múlt magától nem fedi fel titkait. Mindazt, amit ma történelmünkről tudunk, valakinek előbb ki kellett kutatnia, szorgalmas, aprólékos munkával utána kellett járnia, az eredményekről számot kellett adnia, azpkat mások eredményeivel összevetve, tudományos párbeszéd tárgyává kellett tennie, hogy így lépésről lépésre mind tisztább képet alkothassunk múltunkról. Illyés Gyula szavaival élve: A múltat is teremtem kell, egy korszak attól lesz múlt, hogy megírják.'.". A nap első előadója dr. Czjgány István alezredes, a Hadtörténeti Intézet igazgató-helyettese volt, aki — mint a korszak kiváló ismerője — előadásában a II. Rákóczi Ferenc vezette fegyveres küzdelem legfontosabb csomópontjait, a nemzeti önállóság szempontjából felmerült problematikus kérdéseit vázolta. Kiemelte, hogy az utóbbi évtizedek kutatásai sokkal árnyaltabbá tették azt a kissé sematikus képet, amelyet a 19. és 20. század történetírása vázolt fel, amely szerint a II. Rákóczi Ferenc vezette felkelést a Habsburg idegen elnyomás, a rendi jogok lábbal tiprása és a drasztikus adó- és a katonai 60