LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Csönge Attila: Népbíróság-történeti konferencia Bács-Kiskun megyében. 2011. május 23. LSZ 61. (2011) 2.

Hírek. — Finnországban nyolc millió mikrofilmfelvétel digitalizálását kezdték el. — Dániában a Nemzeti Levéltár új, összesen 375 km iratanyagot befogadó raktárépületeket avatott fel. Közülük négy óriásinak számít, összesen 300 km kapacitással. Az óriási raktárakban a polcok magassága 12 méter(!), az anyagmozgatás csak speciális targoncákkal lehetséges. Minden irat dobozban van, a dobozok pedig bar-kódos címkékkel vannak ellátva, amelyek egy adatbázis alapú nyilvántartásra utalnak. (Nyilvánvalóan ilyen hatalmas tömegű anyagnál nélkülözheteden a gyors, számítógépes azonosítás.) Számítások szerint az új raktárak 2035 körül fognak betelni. Viszont ekkorra már a papíriratok gyarapodása erősen lelassul, mert a dán állam- és közigazgatásban már ma is több elektronikus, mint analóg irat keletkezik. Az ülés végére hagytuk az adminisztratív kérdéseket. Jövőre Koppenhágában találkozunk. A szervezetünk egyelőre informális, azaz a tagok elhatározása alapján működik. Elhatároztuk, hogy megismertetjük a tevékenységünket a levéltári közösséggel, ezért átszervezzük és nyilvánossá tesszük az internetes honlapunkat. Körmendy Lajos Népbíróság-történeti konferencia Bács-Kiskun Megyében 2011. május 23. A Bács-Kiskun Megyei Főügyészség és a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára 2011. május 23-án rendezte meg Kecskeméten a Pártatlan igazságszolgáltatás vagy megtorlás 1945—1950 című népbíróság-történeti konferenciát. A téma iránti nagy érdeklődést jelezte, hogy a Kecskeméti Városi Ügyészség előadóterme, amely a tanácskozás helyszínéül szolgált teljesen megtelt érdeklődőkkel. . A konferenciát Nánási László, a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség főügyésze vezette, dicséretre méltó pontossággal, lendületességgel. Bányai Gábor, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökének köszöntő szavai után a nyitó előadást maga a levezető elnök főügyész tartotta meg „A népbíráskodás joganyaga" címmel. Alapos és körültekintő elemzésében áttekintést adott a népbíráskodás magyarországi és nemzetközi előzményeiről, megemlítve például, hogy a Csemegi-kódex néven ismert régi büntető törvénykönyvet nem lehetett az 1945-ben megkezdődött felelősségre vonások során alkalmazni, mivel az nem rendelkezett a politikai jellegű bűncselekményekről. Ezután a népbíróságok felállítására és működésére vonatkozó kormányrendeletek és törvények passzusait foglalta össze. Nánási László előadásában ismertette többek között a háborús és népellenes bűntettek rendkívül széles, önkényeskedésekre is módot kínáló kategóriáját, a politikai ügyész sajátos feladatkörét, az új szankciókat (internálás, kényszermunka) a fellebbviteli jog korlátozását és a népbíráskodás sok egyéb sajátosságát, amely a laikusok számára is izgalmassá és élvezetessé tette a népbíráskodásnak keretet adó joganyag áttekintését. A főügyész előadásának befejező részében kiemelte, hogy a népbíráskodás elsősorban az elégtételt és a megtorlást szolgálta. A későbbi időszakban, a Mindszenty- és a Rajk-per idején azonban már csupán a politikai propaganda eszközének számított. Második előadóként Karsai László egyetemi tanár következett. „A magyarországi népbíráskodás nemzetközi összehasonlításban" című előadása fókuszában két, a köztudatban meggyökeresedett, de egymásnak ellentmondó mítosz állt. Az egyik szerint hazánkban 1945 után néhány főbűnös kivételével lényegében mindenki megúszta a felelősségre vonást, míg mások úgy 108