LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Kocsis Piroska: „Asszonysorsok a Rákóczi-szabadságharcban" Tudományos konferencia a Magyar Országos Levéltárban. LSZ 61. (2011) 2.

Kocsis Piroska nek bűvös-bájos hatásáról is szólt. Nagy szerepe volt a szentelt víznek, a szentelt mágiának, az imádságnak, a Szent Margit övnek és a szentképeknek. Ezt követően Benda Borbála, a Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár munkatársa Házasságban egyedül - Rákóczi Erzsébet élete a Rákóczi-szabadságharc idején címmel tartotta meg előadását. Rákóczi Erzsébet - II. Rákóczi Ferenc oldalági nagynénje - már tíz évesen árvaságra jutott, és a fejedelem nagyanyja, Báthory Zsófia udvarában nevelkedett. A kor szokásainak megfelelően 14 évesen férjhez adták Erdődy Ádámhoz. A férj néhány hónap után meghalt, így a házasság rövid ideig tartott. Két év múlva, 1670-ben ismét férjhez ment első férjének unokatestvéréhez, Erdődy Györgyhöz. Házasságuk gyermektelen maradt, boldogtalan és válságokkal teli volt. A férj főként Bécsben élt, gyakran keveredett adósságba, tékozolta a közös vagyont, ráadásul féltékenykedett. Adósságai törlesztésére rendszeresen felesége birtokainak jövedelmét használta fel, s ha szükséges volt, el is zálogosította azokat. A Thököly-felkelés idején Erzsébet maga védte birtokait, fennmaradt leveleiben az én földem, az én szőlőmnek nevezte, s gondosan ügyelt arra, hogy apjától és anyjától örökölt birtokait megkülönböztesse férje birtokaitól. Elhagyta férjét, amiért bebörtönözték, a lengyel király segítségével szabadult, majd visszatért férjéhez. Saját kezébe vette birtokainak igazgatását, és igyekezett kárpódást elérni. 1703 után már nem volt annyira tehetős, hogy Bécsben vagy Pozsonyban élhetett volna, ezért férje horvátországi birtokaira menekült. Nagyon nehéz döntés volt ez számára, mert megfogadta, hogy soha nem fog férje támogatására szorulni. Birtokainak elvesztése, a kisemmizettség érzése, és az, hogy most már minden a férjétől függ, súlyos lelki teherként nehezedett rá. Férje most is magára hagyta, mint a Thököly-felkelés idején. Új otthonában szigorú rend tartásával próbálta újraéleszteni és rendbe tenni a gazdaságot. Rendteremtése nem tette népszerűvé a birtokon, sok konfliktussal kellett szembe néznie, ellenséges környezetben, szolgái engededensége közepette kényszerült élni. Utolsó évében többször kérte férjét, hogy tegye lehetővé, hogy Pozsonyba mehessen, de férje nem támogatta. Unokatestvéréről, II. Rákóczi Ferencről soha egyeden rossz szót sem írt. Elítélte a kurucokat, de megértette elégedetlenségük okát. 1707-ben halt meg Horvátországban. Mészáros Kálmán elnök az előadást kiegészítette azzal, hogy amikor jó néhány hetes késéssel Rákóczihoz elérkezett nagynénje halálának a híre, akkor egész udvarával gyászba öltözött, és gyászmisét mondatott Rákóczi Erzsébet emlékére annak ellenére, hogy a szabadságharc alatt nem voltak egy táborban. A délelőtd utolsó előadást Kovács Ágnes a Debreceni Egyetem nyugalmazott egyetemi docense tartotta Remények és kétségek között — Károlyi Sándorné Barkóczy Krisztina élete a Rákócziszabadságharc idején címmel. A Rákóczi-szabadságharc 300. évfordulója alkalmából már lezajlott rendezvényeken többnyire a hagyományos tematika alapján esett szó, viszont a civil lakosság differenciáladanabbul, viszonylag homogén tömegként jelenik meg a szakirodalomban. Mivel a háborús viszonyok változásokat eredményeztek valamennyi individuum és társadalmi csoport helyzetében, legalább annyira indokolt ezek külön vizsgálata. Ezt azonban nemcsak a társadalmi állapot és a jogállás szerint, hanem pl. a férfiak és a nők helyzetében bekövetkezett változások alapján is meg kell tenni. A távollévő férfiak helyettesítésének kényszere miatt nagyon sok nő kilépett hagyományos szerepköréből, és függedenül társadalmi hovatartozásuktól, gyakran ők váltak a hátország hőseivé. Kovács Ágnes megállapította, hogy Károlyi Sándorné Barkóczy Krisztináról hálás beszélni, mert sokan ismerik, és sokat tudunk róla. Megítélése szerint mégsem felesleges újra felidézni alakját, mert a korábbi történetírók munkáiban érvényesülő eszményítő szemlélet elfedi Barkóczy Krisztina igazi arcát. A tárgyilagosabb portré megrajzolásához a legnagyobb segítséget maga Barkóczy Krisztina adja azzal, hogy nagyon sok levelet hagyott az utókorra, amelyek közül az 1711-ig írottakat néhány héttel ezelőtt megjelentették. Ezek a missilisek nemcsak meny-70