LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Pest Megyei Levéltári tudományos üléséről (Sebestyén Éva). LSZ 60. (2010) 4.

Hírek fel, hogy milyen elemekkel jámlhatott hozzá a nemesség elleni propagandához az arisztokrácia Trianonhoz fűződő viszonya és a békekötésben betöltött szerepe. Az előadó gróf Károlyi Mihály, gróf Apponyi Albert, gróf Andrássy Gyula, gróf Teleki Pál és gróf Bethlen István származását, életét, munkásságát áttekintve alkotott képet a különböző ideológiákat és eszméket képviselő arisztokratákról, a legitimista, konzervatív politikustól a liberális, demokrata államférfiig. Szécsényi András PhD-hallgató a sokáig elfeledett Turul Szövetséget) és annak revíziós propagandáját mutatta be a hallgatóság számára. A két világháború közötti Magyarország egyik legnagyobb és legbefolyásosabb diákegyesülete jelentős agitációs tevékenységet folytatott a trianoni béke elítélése és a történelmi Magyarország határainak visszaállítása érdekében. Az előadó kitért mind a szövetség vezetőségének, mind a vidéki szervezeteinek tevékenységére, bemutatva a propaganda hangnemének és eszközeinek különbségét, a revizionizmus és irredentizmus ideológiájának elemeit és megjelenési formáit a korabeli újságokban, röplapokon, rádióműsorokban és rendezvényeken. Harmadikként Turbucz Dávid PhD-hallgató kapott szót, aki Horthy Miklós kultuszát és az azt tápláló propagandát elemezte előadásában. A résztvevők képet kaptak a „nemzetmentő", „országépítő", „országgyarapító" kormányzó mítoszáról, annak motívumairól és szimbólumairól, létrejöttének mozgatórugóiról és mindennek a valósághoz fűződő viszonyáról. Az előadó számos korabeli sajtótermék áttanulmányozása alapján mutatta be a Horthy-kép megjelenését a különböző ideológiájú fórumokon, szélsőbaltól a szélsőjobbig, felvázolva, hogy a revízióra és „szebb jövőre" vágyó közvélemény miként teremtette meg „vezérét", aki egy személyben volt hivatott orvosolni az ország bajait. A doktoranduszok előadásai után ebédszünet következett majd pedig kezdetét vette a konferencia harmadik része, amelynek levezető elnöke Varga Zsuzsanna egyetemi docens volt, aki — Héjjas Pálhoz hasonlóan — hozzászólásaival még színesebbé és érdekesebbé tette a rendezvényt. A docens asszony mindenekelőtt örömét és köszönetét fejezte ki a résztvevőknek a megjelenésért és a kitartó érdeklődésért, majd rövid bevezetője után átadta a szót az előadóknak, elsőként ismét a Pest Megyei Levéltár levéltárosainak. Közülük elsőként Tóth Judit levéltáros állampárti sajtóstruktúra kiépítése Pest megyében címmel mutatta be a Rákosi-korszak sajtójának működését és propagandáját. Mint azt az előadó elmondta, az '50-es években a sajtóra mint a szocializmus építésének nélkülözhetetlen eszközére tekintettek, erősen behatárolva ezáltal az újságok, a mozik és a rádió mozgásterét. Míg 1948-ig korlátozott mértékben ugyan, de érvényesülhetett a sajtószabadság, addig 1948 után a cenzúra is totálissá vált, és a továbbiakban csak a pártérdekeket teljes mértékben kiszolgáló sajtótermékek maradhattak fenn. Ezeket a párt szoros felügyelete alá vonták. Az újságok voltaképpen olyan cikkeket közöltek, amelyekben a rendszer szempontjából kívánatos emberek képét rajzolták meg. Ezáltal váltak a korabeli sajtótermékek a „szocialista embertípus" megteremtéséhez nélkülözheteden propagandaeszközzé. Másodikként Györgyi Csaba segédlevéltáros kapott szót, aki A^ 1954-es Mária-év a Pest megyei egyházügyi előadó jelentéseiben című előadásával — mint mondotta —- két ponton is kapcsolódott a propaganda témaköréhez. Egyrészt a szocializmus kereszténység elleni agitációját bemutatva, másrészt pedig annak kapcsán, hogy a kommunista ideológia magát a kereszténységet is mint propagandát kezelte. Az előadó elsőként az Állami Egyházügyi Hivatal tevékenységét tekintette át, amely 1951-től kezdve az egyházak felett gyakorolt ellenőrzést, és amelynek felügyelete alatt a megyei tanácsokhoz küldött egyházügyi főelőadók is működtek, majd röviden szólt magáról a korszakról és a Mária-évről (1954), végül pedig a Pest 67