LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló a Veszprém Megyei Levéltári Pápai Levéltárának szakmai napjáról (Pozsgai Mónika). LSZ 60. (2010) 4.

Hírek előadóterme — szép számmal megtelt. Kutatók, a helytörténet iránt érdeklődők, és persze a levéltár munkatársai színvonalas előadásokat hallhattak, amelyekben két meghívott egyházi levéltáros és a Veszprém Megyei Levéltár munkatársai egy-egy forrástípus elemzésével kívántak új szempontokat adni a város- és helytörténet kutatáshoz. Dénesi Tamás, a Pannonhalmi Bencés Főapátság Levéltára igazgató-helyettese előadásában egy pannonhalmi pincemester, a 18. század derekán élt Keller Bálint számadáskönyvén keresztül engedett bepillantást az apátság életébe. A gazdaságtörténeti adatok mellett egyház- és művelődéstörténeti adalékokat sorakoztatott fel. A pincemester számadáskönyve beszámolt természetesen a bevételek és kiadások, valamint a vagyoni állapot mellett az apátság borfogyasztási szokásairól, a szőlőművelésről és a borkészítés technikájáról. Jakab Réka (Veszprém Megyei Levéltár) előadásában egy községi körözvénymásolati, azaz kurrens jegyzőkönyvet mutatott be. A kurrensjegyzőkönyv a Laczkó Dezső Múzeum könyvtárának őrizetében van. Mint az az előadás végére, a kötet áttanulmányozása után, kiderült Peremarton község kurrens jegyzőkönyvéről volt szó. A jegyzőkönyvet 1786—1816 között vezették. Az 1805 és 1808 közötti háborús intervallumra eső körözvények hiányoznak a sérült kötetből. A körlevelek elemzésével képet kaphatunk a vármegyei ügyvitelről, az igazgatás feladatairól. A futó leveleknek is nevezett kurrensek az élet minden területére kiterjedően, apró részletességgel szabályozták az egyes feladatokat. Ezen irattípus forrásértéke abban rejlik, hogy a „legkülönbözőbb ügyekre kiterjedő intézkedések a vármegye különféle hivatalainak igazgatási feladatait a maguk konkrétságában mutatja," továbbá „az országos folyamatok mellett megismerhetők a megyei szintű problémák. A kiküldött kurrensek tükrözik egy-egy korszak politikájának prioritását, a kihívásokra adott helyi válaszokat, megoldásokat és bizonyos fokig a korszak eseményeit és az ezekkel kapcsolatos közgondolkodást is". Somfai Balázs (Pápai Fióklevéltár) Pápa főterének megújítóinak figyelmébe ajánlva, Gyújtópont vagy súlypont? Lehetséges válaszok a pápai főtér szerkesztése mikéntjére címmel tartotta meg előadását. Az 1910. évi kataszteri felmérés és a Nagytemplom egy tervlapja segítségével a Nagytemplom helyét, helyzetét, arányait, méreteit boncolgatta. Feltételezése szerint a templom és a Várkastély különös együttállásának kulcsa az az 58,4 méteres alaprajzi szakasz, amelyet a szerkesztés során többször is alkalmaztak. A helyismereti irodalom állításait megcáfolva megtudtuk, hog}' a templom tornyainak csúcsmagassága sem 72 méter, hanem a már említett 58,4 méter jelenik meg itt is. Leginkább figyelemre méltó az, hogy a tér mértani súlypontja a Nagytemplom Szűz Mária Kápolnájára esik, ahol a korai keresztény mártír Szent Marciális testereklyéjét helyezték el. A kávészünet utáni blokk első előadója Hudi József, a Pápai Református Gyűjtemény főlevéltárosa volt. Nemes ParaiczAdám örökösei hagyatéki pere (1817-1821) — egy úriszéki per tanulságai' című előadásában egy vaszari jobbágytelkén paraszt módra élő és gazdálkodó nemes család történetét ismerhettük meg. A történet aktualitását az adta, hogy zömében a Gyűjtemények munkatársainak közreműködésével a közelmúltban jelent meg Vaszar község történeti monográfiája, egy nagyon gondos és alapos, terjedelmes kötet. Boross István (Veszprém Megyei Levéltár) az ínségesek és napszámosok a cseszneki alsó járásban, Vizsgálódások az 1867. évi napszámos-listák kapcsán címmel megtartott előadása a Veszprém Vármegye Inségügyi Bizottmányának iratain, pontosabban az itt található 1867. évi napszámos-listák vizsgálatán alapult. A mikrotörténeti vizsgálat a cseszneki alsó járás 21 településére és két pusztájára terjedt ki. A több szempontú, természet-, gazdaság-, társadalomtörténeti, történeti demográfiai, vizsgálat alapján kiderült, hogy a napszámos névvel illetett társadalmi csoportnál szélesebb réteg került be az ínségesek körébe. Az érintett tele-55