LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - A XVII. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Nemzetközi Levéltári Napok (Katona Csaba). LSZ 60. (2010) 3.

Hink Ezek után Kiss András kolozsvári levéltáros lépett a közönség elé, aki majd két évtizede rendszeres vendége, mi több előadója a levéltári napoknak. A 2010. szeptember 18-tól Magyar Örökség-díjas levéltárosnak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés Ezüst Emlékérmének átnyűjtásával ismerte el Szatmár megye múltját feltáró több évtizedes tudományos munkásságát Seszták Oszkár, amit a kitüntetett Л virágzó Kolozsvár egy jómódú polgára a 16—17. s%á%ad fordulóján c. előadása követett, majd az ünnepélyes megnyitót a nagy sikerű helytörténeti pályázat eredményhirdetése zárta. Rövid szünet után a várostörténet-kutatásról és a régió városainak múltjáról hallgathatott meg előadásokat a megyeháza dísztermét megtöltő közönség, akik között levéltáros kollégák éppúgy megtalálhatóak voltak, mint a szűkebb pátriájuk története iránt érdeklődő nem szakmabéliek. A levezető elnök — Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár ny. főigazgatója — szavai után elsőként Bácskai Vera (Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar) Budapest) professor emeritus adott tartalmas összefoglalót a közönségnek nyitó előadásában Várostörténet a 21. század elején címmel. Ezután zömében a határon túlról érkező előadók következtek, aktív részvételükkel gazdagítva a valóban nemzetközi programot. Pozsonyból Radoslav Ragac (Szlovák Nemzeti Levéltár): Városi intézmények és a zólyomi polgárok hétköznapjai a kora újkorban címmel tartott előadást, majd az ungvári Mihajlo Delehan (Kárpátaljai Állami Levéltár) mutatta be Ungvár 18—19. századi történetének azon forrásait, amelyek a Kárpátaljai Állami Levéltárban találhatóak meg. Ezt követően Lucián Cucuiet, Dudás Laurentiu Tibor és Luminita Dudás, a Szatmárnémeti Állami Levéltár munkatársai vázolták fel: Szatmárnémeti város fejlődését a 19. század végén és a 20. század elején a források tükrében, majd Nóvák Veronika (Pozsonyi Állami Levéltár Vágsellyei Fióklevéltára) mutatta be Vágsellye fénykorát, amely a 16—17. századra esett. A Munkácsról érkezett Szemák-Neubauer Mária a helybeli urbanizációs folyamatok 19. század végi, 20. század eleji összefoglalását nyújtotta, majd Kőszeghy Péter (MTA Irodalomtudományi Intézete) prezentálta kollégájával, Jankovics Józseffel közösen előkészített előadását, amely Kisvárdát mint kulturális központot mutatta be a középkortól a 17. század elejéig. Végül az ülésszak a házigazda levéltár igazgató-helyettese, Galambos Sándor előadásával zárult, aki a dualizmus korának Nyíregyházájáról beszélt. Az előadások révén megismert városok legérdekesebb forrásai emellett egy kamara-kiállításon is megtekinthetőek voltak. Összességében elmondható, hogy az előadások kivétel nélkül igen színvonalasak voltak, témájuk számos érdekességet érintett, ezen felül pedig számos novumot is tudtak nyújtani. Remélni lehet csak, hog}

7 idővel írásban is olvashatóak lesznek. A konferencia első napja végül — a jól végzett munka jegyében — hangulatos fogadással zárult. Másnap, szeptember 24-én, pénteken a résztvevők zöme Ukrajnába, Kárpátaljára „kirándult", mivel Beregszászon, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola épülete adott otthont a rendezvény második napjának. A megjelenteket Scherczer Károly konzul köszöntötte, majd Soós Kálmán rektor mutatta be a főiskola múltját, jelenét és vázolta fel tervezett jövőjét is. Szintén üdvözölte a megjelenteket Brenzovics László, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnökhelyettese. Ezt követően került sor a házigazda intézmény és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár kulturálistudományos és oktatási együttműködésének módozatait magába foglaló szerződés aláírására. 88