LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Szimpózium A szlovákiai bányászatról Selmecbányán (Török Enikő). LSZ 60. (2010) 3.

Hink SZIMPÓZIUM A SZLOVÁKIAI BÁNYÁSZATRÓL SELMECBÁNYÁN A közép- és újkori szlovákiai bányászat európai jelentőségéről szóló szimpóziumot 2010. szeptember 8-tól 10-ig a Selmecbányái Bányászati Múzeum (Slovenské banské múzeum) Kammerhof nevű épületében tartották. A szimpózium az Európai Kulturális Örökség Napok és a Szalamander-napok rendezvénysorozataihoz kapcsolódott. Mindkét rendezvénysorozat szeptember 8. és 12. között zajlott. A szalamander-felvonulás eredetileg a selmeci akadémikusok komoly és ünnepélyes menete volt az akadémiai diákélet jelentősebb alkalmaikor (balekfogadás, bányajárás, a szakestélyek, az akadémia professzorainak vagy hallgatóinak temetése, a valétálók búcsúztatása Selmectől). 1919-ben a főiskolává nyilvánított akadémia Sopronba költözött, és a felvonulások 1936-ig szüneteltek. Ekkor újraélesztették a régi bányászhagyományt, amelyre az utóbbi évtizedekben szeptember első felében kerül sor, és a város múltjának bemutatására törekszik. A felvonulásra nemcsak Szlovákia bányavidékeiről, hanem Magyarországról (Dunaújváros, Miskolc, Pécs, Sopron, Tatabánya stb.) is érkeznek bányászok. A szimpóziumot a Selmecbányái bányászati múzeum 110, a bányászati levéltár (Státny ústrednj banskj archívj 60 éves évfordulója alkalmából rendezték, számos szlovákiai kulturális intézmény és a Visegrádi Alap támogatásával. A konferenciát a város polgármestere, Pavol Balzanka nyitotta meg. Ezt követően a bányászati múzeum igazgatója, Jozef Labuda röviden ismertette a múzeum alapításának körülményeit és az elmúlt 110 évét, valamint a levéltár igazgatója, Elena Kasiarová a levéltár hatvanéves történetét. Az előadások többnyire szlovák nyelven folytak, de a bányászati levéltár munkatársa, Jakab Zoltán tolmácsolásának köszönhetően túlnyomórészt magyarul is követni lehetett őket. Az előadók egy része lemondta a részvételét, így a meghirdetettnél kevesebb előadás hangzott el. Cyril Hromník a bányászattal kapcsolatos szlovák szavak etimológiájával foglalkozott, Martin Stefánik pedig azt vizsgálta, hogy a 13. században Alsó-Magyarországon bányászott ezüstöt milyen útvonalakon szállíthatták Velencébe. Martin Skladany a Thurzó—Fugger társaságnak a 14—15. századi besztercebányai rézbányászatban betöltött szerepéről beszélt. Sabine Stadler német nyelven tartott előadása az ausztriai bányászattörténeti kutatásokat összegezte. A délután folyamán Miroslav Kamenicky számba vette a 17-18. századi útinaplóknak a felvidéki bányászatra vonatkozó bejegyzéseit, a szlovák nemzeti könyvtár munkatársai pedig a 16—19. századi bányászati szakirodalmat. Viliam Cicaj az alsó-magyarországi bányavárosok polgári könyvtárainak összetételét tanulmányozta, Eva Frimmová pedig Rubigallus Pál selmeci bányapolgárnak a hétvárosi hitvallás kialakításában játszott szerepét ismertette. Végezetül Mária Celková a bányavárosok építészetéről beszélt, Iveta Chovanová a Selmecbányái reneszánsz építészeti emlékeket mutatta be a 17. és 18. századi látképeken, és Jana Sulcová a műemlékvédelmi hivatalnak az ipari műemlékekről kialakított álláspontját közvetítette. A szimpózium első napját a bányászati múzeum Berggericht nevű épületében tartott kiállítás-megnyitó zárta. A Zlaty vek Banskj Stiavnice v období renesancie, Pavol Rubigall a jeho doba c. kiállítás a reneszánsz kori Selmecbányát mutatja be, különös tekintettel Rubigallus Pál tevékenységére. A szimpózium második napján két szekcióban folytatódtak az előadások. Radoslav Ragac a Szlovák Nemzeti Levéltár bányászati forrásairól, Lucia Krchnáková és Janka Schillerová a Selmecbányái bányászati levéltár állományáról, ján Lipták a rozsnyói, Jana Kurucárová a nagybiccsei és Eva Besinová a lévai állami levéltár bányászati vonatkozású 80