LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - A levéltári iratok és a rendszerváltás. Tudományos konferencia a Magyar Országos Levéltárban (Kocsis Piroska). LSZ 60. (2010) 1.

Hírek, az derült ki, hog}

7 a párttagság jórészét teljesen felkészüledenül érte a hirtelen változás, nem tudták feldolgozni az ideológiai stb. bizonytalanságot, ami világosan igazolja, hogy mennyire megszokott és elfogadott volt a paternalista állam iránymutatása. Keresztes Csaba levéltáros A művelődés felső irányítása a nyolcvanas évek végén című előadása rávilágított arra, hogy már a rendszerváltás idején is rendkívül szűkös költségvetéssel gazdálkodhattak a közintézmények. Javulás az 1990-es költségvetési évben sem következett be, sőt az ágazad intézmények működtetését csak rendkívül nagyfokú takarékosság, helyenként tevékenységszűkítés és létszámcsökkentés mellett vélték megoldhatónak. Az előadó eg}

7 1990-ben keletkezett dokumentum segítségével bemutatta, hog}7 a közgyűjtemények a pénzügyi elvonások miatt tartalékaikat felélték, külső támogatásaikat kimerítették, az érintettek drámai helyzetről panaszkodtak. Sok helyütt a működésképtelenség veszélye fenyegetett, a feladatok ellátása lehetetlenné vált, felmerült a nemzed intézmények időleges bezárásának vag}7 részleges működtetésének gondolata is. 1989 májusától Glatz Ferencre, a Némethkormány művelődési miniszterére hárult az új művelődéspolitikai irányvonal kidolgozása. Az előadó megjegyezte, hog}

7 átalakításokra volt szükség annak az elvnek a jegyében, hog}

7 „ellenőrzés helyett kultúrpolitikai és menedzselési feladatokat kell ellátni, amelyek elsősorban igazgatási szakembereket igényelnek". Ezt követően gyors egymásutánban felülvizsgálták a törvényeket, eltörölték az orosz nyelv oktatását, majd megindult az orosztanárok átképzése. A nemzetiségi ügyek intézésével egy miniszterhelyettest bíztak meg, megszüntették az egyházi kiadói tevékenység és sajtótermékek állami ellenőrzését. A művelődési miniszter bejelentette az állami iskolamonopólium felaelását, az egyházi iskolák alapításának (újraindításának) előkészítését. Az ideológiai tárgyakat „kiűzték" az iskolákból, megkezdődött az egyházi ingatlanok visszaadásának előkészítése, iskola-fenntartási igények bejelentése. A felsőoktatásban a pénzügyi nehézségek miatt romlottak a hallgatók életkörülményei, nem jöttek létre új tantervi irányelvek, „nincs haladás" a tankönyv és jegyzetellátásban. A különféle pedagógus szakszervezetek is megmozdultak, kifogásolták az oktatásügynek a nemzeti jövedelemben való alacsony részesedését. A „direkt" irányítás helyett az önszerveződésre alapuló új művelődési koncepciókat is ekkor kezdték kialakítani. Kocsis Piroska A „szociális háló" szétszakadása című előadásában elemezte mindazokat a mélyreható társadalmi és szociálpolitikai változásokat, amelyek a rendszerváltás idején a „szociális háló" szétszakadásához vezettek. Megállapította, hog}

7 a gazdaságpolitikában elkövetett hibák korrigálása, a gazdaságtalan tevékenységek felszámolása mindenekelőtt foglalkoztatási problémaként jelentkezett a rendszerváltás idején. Felsorolta mindazokat a foglalkoztatáspolitikai eszközöket (átképzés, közhasznú munka, munkahelyteremtő beruházások támogatása, munkanélküliek segélyezése, áttelepülési kölcsön, korkedvezményes nyugdíjazás stb.), amelyek segítettek a munkanélkülivé vált emberek újbóli munkába állításában. Utalt a látványos jövedelmi különbségek kialakulásának okaira, megemlítette a szegénység, a hajléktalanság és a deviáns viselkedés (bűnözés, alkoholizmus, dohányzás, kábítószer-fogyasztás, öngyilkosság, depresszió) különböző formáinak előtérbe kerülését. Előadását levéltári dokumentumok és képek segítségével támasztotta alá, amelyek bepillantást engedtek a rendszerváltás időszakának szociálpolitikai gondjaiba. Ezt követően Vass Gergely levéltáros tartott előadást Rendszerváltozás a pénzügyekben címmel. Előadását rövid történeti visszatekintéssel kezdte, amelyben vázolta a KGST feloszlatásának körülményeit, ismertette a szovjet—magyar kereskedelmi kapcsolatok legfőbb jellemzőit, majd a Németh-kormány alatt működött szovjet-magyar valutaügyi szakértői bizottság — ez a Valutáris-Pénzügyi Állandó Munkacsoport nevet kapta — működését mu-75