LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - A levéltári iratok és a rendszerváltás. Tudományos konferencia a Magyar Országos Levéltárban (Kocsis Piroska). LSZ 60. (2010) 1.

Hírek, A konferencia legfőbb újdonsága volt, hogy az előadók nemcsak a rendszerváltás időszakának egy-egy eseményét ismertették, hanem kivetítőn bemutatták az eredeti dokumentumokat, amelyből idézeteket felolvasva és szemléltetve mintegy ízelítőt adtak a rendszerváltás korának hangulatából is. A jövőre vonatkozóan jegyezzük meg, hogy technikailag tökéletesíteni kell a dokumentumok bemutatását, hogy jobban olvashatók legyenek a források. A konferencia nyitóelőadását Szabó Csaba főigazgató-helyettes tartotta, aki a rendszerváltás folyamatának legfontosabb csomópontjait elemezve megállapította, hogy 1989 és 1990 a magyar történelemben az elmúlt rendszer, a létezett szocializmus lezárását és a többpártrendszeren alapuló parlamenti demokrácia kezdetét jelentette. Méltatta a rendszerváltás eredményeit, majd előadása végén felhívta a hallgatóság figyelmét a Magyar Országos Levéltárban 2009. június 20-án megnyílt időszaki, rendszerválással foglalkozó kiállítására, amely a MOL Bécsi kapu téri épületének I. emeleti kiállítótermében jelenleg is megtekinthető. A közel száz válogatott dokumentumot bemutató kiállítás öt téma köré csoportosítva mutatja be a rendszerváltó évek néhány kiemelkedő jelentőségű vagy jellegzetes tartalmú levéltári dokumentumát. A tudományos tanácskozáson a délelőtt és a délután folyamán nyolc—nyolc előadás hangzott el. A tudományos igénnyel kidolgozott előadások sorát elsőként Simon István főlevéltáros nyitotta meg, aki merész feladatra vállalkozott Vérben fogant kiegyezés: álmodozások (és illúziók) kora — a rendszerváltás és az MSZMP című előadásával. Megállapította, hog}' az 1956. évi forradalom tanulságai a kétfrontos harc által kijelölt taktika és stratégia alapján vonult végig az MSZMP-időszak évtizedein. Ezt követően leszögezte, hogy a Kádárrendszerben az „aki nincs ellenünk, az velünk" jelszó jegyében megfogalmazott kiegyezés volt minden döntés igazodási pontja, hiszen a rezsim számára létkérdés volt a rendszer eladhatósága mind befelé, mind kifelé. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy az 1989. esztendő a társadalomban, elsősorban a párttagság körében vegyes érzéseket, érzelmeket keltett, amelyek a különböző szinteken készített információs, illetve hangulatjelentésekben nyomon követhetők. E hangulatjelentésekben az optimista várakozások helyett romló közhangulatról, feszültségekről, félelmekről szóló megállapításokkal találkozunk, amit néhány dokumentum bemutatásán szemléltetett is. Végezetül kiemelte, hogy az MSZMP, majd annak utódpártja, az MSZP által vezényelt, irányított, felügyelt hazai peresztrojka — a külső és belső erővonalak egybeesésének köszönhetően — eg}' többpárti, kapitalista parlamentarizmusnak adta át a helyét az 1945 ősze óta megtartott első szabad választással. A következő előadást Garadnai Zoltán főosztályvezető tartotta Rendszerváltás a Rajna túloldaláról nézye címmel. Bevezetőjében röviden értékelte Kelet-Közép-Európa változásait francia szemmel, majd ismertette a francia-magyar kapcsolatok alakulásait, végül részletesen taglalta a magyar rendszerváltozást Párizsból szemlélve. Megállapította, hog}' a francia és magyar forrásokból egyaránt kitűnik, hog}' a rendszerváltás idején a francia-magyar kapcsolatok lényeges átalakuláson mentek keresztül, amelyben az a minőségi kapcsolatrendszerépítés jelentette a fordulópontot, amelynek alapjait a magyarországi rendszerváltozás rakta le. A bemutatott dokumentumok felidézték a kor hangulatát francia és magyar részről egyaránt. Kovács Tamás levéltáros Átmentett vag/ megmentett légió című előadásának fókuszában a kádári állambiztonsági szolgálat átalakulása, illetve átalakítása állt. Az előadó hangsúlyozta a téma szenzitív voltát, és hog}' más közép- és kelet-európai országokban sem ment zökkenőmentesen a titkosszolgálatok átalakítása. Vázolta a Belügyminisztérium III. főcsoportfőnöksége struktúráját, valamint az egyes csoportfőnökségek feladatait. Kiemelte, hogy amíg a 71