LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA

Levéltári napok, konferenciák - Beszámoló A Xii. Győri Levéltári Napról (Nemes Gábor). Lsz 59. (2009) 4.

Hírek megyék ezeréves évfordulója kapcsán a történelmi múlt feltárásának fontosságát hangsúlyozta. Ezt követően Kara Ákos, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés alelnöke a három levéltár közötti példás együttműködéséről beszélt, majd Ottófí Rudolf, Győr Megyei Jogú Város alpolgármestere kiemelte, hogy a levéltárakban zajló, mások előtt rejtve maradó feltáró és feldolgozó munka épp az ilyen levéltári napon mutatkozik meg a közönség számára. Ezt követően a Győri Egyházmegyei Levéltár nemrég leköszönt igazgatóját, Lukácsi Zoltánt köszöntötték, aki eddig végzett munkája elismeréséül mind a megye, mind a város részéről kitüntetésben részesült. A levéltári napon elsőként Gecsényi Lajost, a levéltári nap levezető elnökét, a Magyar Országos Levéltár főigazgatóját hallhatták a szép számban egybegyűlt érdeklődők, aki Győr 1919. évi román megszállásáról tartott előadást. Megtudhattuk, hogy a román csapatok elsősorban az ország gazdasági erejének meggyengítésére törekedtek, ennek keretében vagonírozták be a győri ágyúgyár teljes gépállományát, amelyet 19 szerelvénnyel tudtak csak elszállítani. Emellett felidézte a győri munkások egy csoportjának ma is kevéssé ismert akcióját, akik Komárom visszafoglalására indultak, és közülük sokan a csehszlovák hadsereg által állított csapdában, a komáromi szigeten haltak hősi halált. Ezt követően Koszta László, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense következett Püspökalapítások 1009-ben című előadásával. Kiderült, hogy nagy valószínűség szerint elsőként a veszprémi egyházmegye alakult meg, amelynek alapításban Szent István király felesége, Gizella bajor hercegnő vállalhatott nag}' szerepet. Ezt követte az esztergomi érsekség létrehozása, amellyel kapcsolatban az előadó az önálló érseki tartomány fontosságát hangsúlyozta. Röviddel ezután a győri püspökség alapítása is megtörténhetett, 1003-ban pedig Gyula leigázásával elhárultak az akadályok az erdélyi egyházmegye létrejötte elől is. Koszta László arra a megállapításra jutott, hog}7 az 1009-ben létrehozott három egyházmegye: a pécsi, a kalocsai és az egri védőszentjei (Szent Péter, Szent Pál és Keresztelő Szent János) és a hosszasan itt tevékenykedő Azo bíboros és pápai legátus révén ezen egyházmegyék megszületésében jóval nagyobb szerepet játszott az Apostoli Szentszék, mint azt eddig gondoltuk. Fazekas István, a Bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség főlevéltárosa Szenttamási Máté csornai prépost, erdélyi választott püspök pályáját vázolta fel. A csíki származású, tehetséges ifjú többek között a bécsi Pázmáneumban sajátította el a lelkipásztorkodáshoz szükséges ismereteket, majd Nádasdy Ferenc birtokára, Csepregre került plébánosnak, ahol szorgalmas térítő munkájával hívta fel magára a figyelmet. Az egyházi középrétegbe való feljutást jelentő csornai préposti címet támogatójának, a prépostság kegyuraságát bíró Nádasdy Ferencnek köszönhette, aki minden bizonnyal közbenjárt erdélyi püspöki kinevezésében is, amelyre pápai megerősítést nem kapott. Végrendeletében egy alapítványt tett, amely erdélyi ifjak tanulását segítette. Hegedűs Zoltán, Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárának főlevéltárosa Moson vármegye XVIII. századi archontológiájáról tartott előadásában elsősorban a megye apparátusának számbeli változásaira tért ki, és megállapította, hog}' annak létszáma egy évszázad alatt mintegy megduplázódott. Ezt követően Bana József, Győr Megyei Jogú Város Levéltárának igazgatója Zechmeister Károly neves győri polgármester — jövőre ünnepli a város halálának századik évfordulóját — korabeli megítélését kísérte végig a helyi sajtóból vett szemelvények segítségével. Különösen színes kép rajzolódott ki a Garabonciás diák című helyi élclap hasábjain megjelent írások révén, amelyek a hallgatóságban is derültséget keltettek. 83