LEVÉLTÁRI ANYAG TUDOMÁNYOS, MŰVELŐDÉSI CÉLÚ FELHASZNÁLÁSA
Levéltári napok, konferenciák - A 2009. évi Csongrád Megyei Levéltári Napok (Presztóczki Zoltán-Varsányi Attila). Lsz 59. (2009) 4.
Hírek mi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeumának munkatársa, Kedves Gyula Л honvédség ulánusai című előadása zárta az előadássorozat átfogóbb jellegű részét, majd életrajzok, katonai pályák ismertetésével a szabadságharc jelesebb lengyel szereplői kerültek terítékre. Ennek keretében a szintén a Hadtörténeti Intézet és Múzeumot képviselő Hermann Róbert Dembinszky Henrik, míg a Szegedi Tudományegyetemről érkezett Pelyach István Bem József tevékenységét, katonai és emberi teljesítményét elemezte és mutatta be könnyen befogadható, szórakoztató stílusban. A konferenciát Zakar Péter történész, megyei közgyűlési alelnök vezette, s ő mondta a zárszót is. A Csongrád Megyei Levéltári Napok második előadássorozatára Makón, a Városházán került sor. A zsúfolásig megtelt közgyűlési teremben a jelenlévőket Marosvári Attila alpolgármester és Blazovich László egyetemi tanár (Szegedi Tudományegyetem), a konferencia levezető elnöke köszöntötte. Az első előadó, Marjanucz László tanszékvezető egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem) a Temesi Bánság közigazgatásának helyreállításáról beszélt. A Bánátként is ismert terület utolsóként került vissza a Magyar Királyság területéhez 1718-ban, de a vármegyei közigazgatás helyreállítása, illetve a régió benépesítése és gazdasági talpra állítása hosszú évtizedeket vett igénybe. A következő két előadás debreceni Bárány Ágostonnak, a nemrégiben újra felfedezett délvidéki történetírónak állított emléket. Németh Ferenc, az újvidéki Fórum Kiadó igazgatója és Bálint Aranka (Nagybecskereki Levéltár) számos korabeli portré segítségével mutatta be a mindössze félszáz évet élt (1798-1849) vármegyei levéltáros életútját. Bárány Ágoston megírta Torontál, illetve Temes vármegye történetét. 1836-ban az Akadémia levelező tagjává választották. Giücze János makói levéltáros két szomszédos közigazgatási egység Torontál és Csanád vármegye kapcsolatát ismertette az 1848—1849. évi forradalom és szabadságharc idején Csanádba menekült torontáliak ügyének részletes nyomon követésével. Előadása során beszélt a nemzetiségi konfliktusokról is, amelyek ártottak a szabadságharc ügyének. Halmágyi Pál, a József Attila Múzeum igazgatója az intézményben megtekinthető portrék kapcsán Torontál vármegyei jeles személyiségekről beszélt, részletesen ismertetve életútjukat, kapcsolódásukat Csanád vármegyéhez, illetve Makóhoz. A tudományos előadást követően a Csongrád Megyei Levéltár részéről Biernacki Karol levéltár-igazgató a római katolikus temetőben megkoszorúzta debreceni Bárány Ágoston emléktábláját. Beszédet Varga Attila esperes-plébános mondott. 2009-ben a megszokott helytörténeti matiné előadásaira Öttömös községben került sor, ahol először állt meg a Csongrád Megyei Levéltári Napok karavánja. Itt a vendégeket a község polgármestere, Bata Ferenc köszöntötte, majd a résztvevők kedves epizódként az egyik helyi óvodás, Furka Zsófia előadásában hallgathatták meg a Kecsketörténet című vidám versikét. Az ülést Varsányi Attila hódmezővásárhelyi levéltár-igazgató vezette, az első előadó a Csongrád Megyei Levéltár igazgató-helyettese, Berta Tibor volt, aki A tanyai iskolák kialakulása Szeged vonzáskörzetében a 19. század végéig címmel tekintette át a környék külterületi oktatási intézményeinek kezdeti történetét. Nagygyörgy Zoltán horgosi helytörténész a környék egyik jeles személyisége életrajzának áttekintését adta a Kárász Benjámin — a hazafi című előadásában, majd Farkas Csaba szegedi levéltáros mutatta be közelebbről a falu múltja egyik legkeményebb évtizedének első esztendeit Az ötvenes évek Ottömösön a jogszolgáltatási és közigazgatási iratok tükrében című előadásával. Rövid szünetet követően a köztörténettől a mezőgazdaság és a néprajz világa felé fordult a matiné. A szegedi Móra Ferenc Múzeum két munkatársa egy-egy jeles, Ottömösön is ismert és termesztett növény történetét és jelentőségét ismertette: Fodor Ferenc — képekkel is illusztrált — Spárgatermesztés Ottömösön, míg Tóth István A paprika jelentősége című előadásában. Zárásként Polner Zoltán szegedi költő, 81