Segédletkészítés, adatbázis-építés

Darabszintű - Borsa Iván: Középkori oklevelek regesztázása. • 1946. [LK 1946. 47-70. p.]

54

BORSA IVÁN

közlésére a Magyar Tudományos Akadémia említett szabály» zata (Századok 1920. Melléklet) irányadó.

Ha a személynév az apa és a fiú kapcsolatával van megadva, akkor a

«fia» szót

— amíg a mondatszerkezet engedi — együtt ragozzuk a fiú nevével és utána kettőspontot teszünk (pl. János fiát: Lászlót, István fiának: Benedeknek fiát: Miklóst). Ha több nemzedék felsorolása fordul elő és a mondatszerkezet többszöri ragozást nem tesz lehetővé, úgy a

«fia» szavakat

— kivéve az oklevélbe foglalt jogügyletben szereplő személy neve előtt lévőt — nem ragozzuk, s nem teszünk utána kettős» pontot (pl. János fia Mihály fia Kelemen fiát: Istvánt).

Az oklevél szövegében előforduló dátumot eredeti for»

májában magyar fordításban adjuk abban az esetben, ha az ünnepnek valamely jogügylet időpontjának meghatározásában szerepe van (pl. bírói nyolcadok), s utána zárójelben közöl» jük á mai időmegjelölésünk szerinti megfelelő hónapot és napot, s ha az év eltér az oklevél keltének évétől, az évet is. PL Szent Jakab ünnepének nyolcadán (aug. 1.). Amennyiben egyszerű — nem különleges céllal valamelyik ünnephez kötött — időpontmegjelöléssel állunk szemben, azt feloldva a mai gya» korlatnak megfelelően közöljük. Pl. január i4»én. Ha azonban a feloldás többféle változatot is lehetővé tesz, akkor jegyzet» ben az eredeti keltezés! formulát is meg kell adnunk.

A kivonat szövege fölé kerül az oklevél sorszáma. Ezzel egy sorban közöljük az oklevél keltét mai alakban (pL 1443 március 21.), majd közvetlenül utána a keltezés helyét, ha az oklevélben is ki van téve. A vulgáris formában írt helyneveket betűhíven közöljük, ha azonban a keltezés helye latin formában szerepel, úgy eredeti alakjában idézőjel között, vagy mai alak» jában közöljük, s utána latin eredetijét zárójelben tüntetjük fel. PL «Bude», vagy

Visegrád (in alto

castro).

A kivonat szövege után új bekezdésként következik az oklevélben esetleg előforduló határjárás szó szerint való köz» lése, továbbá a kivonat szövegébe be nem illeszthető nevek és vulgáris szavak ' felsorolása a fent megadott szempontok szerint. (Természetesen a határjárásban előforduló neveket ilyen esetben nem kell még egyszer felsorolni.) Ezt követik az oklevélen esetleg olvasható, az oklevél keletkezésével és kiadásával kapcsolatos kancelláriai jegyzetek teljes szövegük» ben annak feltüntetésével, hogy az egyes jegyzetek hol (pecsét alatt, hátlapon középen stb.) olvashatók.

Ezután következik új bekezdésként az oklevél leírása. A leírásnak ki kell terjednie az oklevél anyagára; ha nem ép, jelenlegi állapotára; a pecsét elhelyezésére (függő, záró, hát»