Segédletkészítés, adatbázis-építés

Hanák Gábor - Szabó Csaba: A Nagy Imre és társai elleni per iratainak feldolgozása és digitalizálása, Archivnet 18. évf. (2018) 3. szám

4

a nyomozás megkezdését és az előzetes letartóztatásokat Snagovban.12

Donáth Ferencet április 8-án, Losonczy Gézát 11-én vették őrizetbe. Nagy Imrét, Haraszti Sándort, Jánosi Ferencet és Vásárhelyi Miklósi április 14-én tartóztatták le. Három nap múlva, április 17-én megbilincselve, bekötött szemmel repülőgépre ültették őket, és a már március 19-én letartóztatott Fazekas Györggyel együtt titokban hazaszállították a Gyorskocsi utcai állambiztonsági börtönbe. Az akciót végrehajtó „különrészleg” vezetője Rajnai Sándor^ rendőr ezredes volt, a vizsgálat irányítója pedig Szalma József5 alezredes. A Romániából hazahozott foglyok ügyébe bekapcsolták a már szintén letartóztatásban lévő Maiéter Pàiï

6 és

Kopácsi Sándort, valamint a forradalom utáni értelmiségi ellenállás egyik vezetőjét, Gimes

12 MNL OL Legfelsőbb Bíróság. Az 1956 utáni koncepciós perek iratai (XX-5-h)

- Nagy Imre és társai (003— 1958-V 150000/35.), 1957. április 8.

13 Vásárhelyi Miklós Nagy Imre híve, újságíró, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, különböző könyvkiadók munkatársa volt. 1956. november 1-jén a Nagy Imre-kormány sajtófőnökévé nevezték ki.

14 Rajnai (Reich)

Sándor

(1922-1994) 1945-ben belépett az Magyar Kommunista Pártba. 1946-ban felvették a BM Vidéki Főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályára. 1947-ben áthelyezték a BM Államvédelmi Osztályára. 1949-ben a Dzserzsinszkij Állambiztonsági Főiskolán tanult Moszkvában, majd 1950-ben megbízták az ÁVH belső reakció elleni harc osztálya II. alosztályának vezetésével. Ebben a beosztásban maradt 1956-ig. 1956. október 23. és 28. között a BM főügyeletén teljesített szolgálatot. Az ÁVH feloszlatása után a tököli szovjet főparancsnokságra menekült, részt vett a Maiéter Pál vezette fegyverszüneti delegáció letartóztatásában. Révész Sándor fedőnéven közreműködött Nagy Imrének és társainak Romániába hurcolásában. A Nagy Imre-csoport vizsgálatát és perét lebonyolító „Különrészleg” vezetője. 1956-tól 1962-ig a Belügyminisztérium főcsoportfőnök-helyettese. 1962 augusztusában kinevezték a moszkvai magyar nagykövetség tanácsosává. 1964- töl újra a BM állományába került, és a

III.

Állambiztonsági Főcsoport vezetőbelyettese lett. 1968-ban vezérőrnaggyá léptették elő. 1976-ban nyugállományba helyezték, de a Rendőrtiszti Főiskola állambiztonsági tanszékén tanított. 1978-ban bukaresti nagykövetté, majd 1982 augusztusában moszkvai nagykövetté nevezték ki. Állomáshelyéről az ellenzék követelésére csak 1989 júniusában hívták vissza. 1982 és 1989 között az MSZMP KB tagja. 1992-ben Izraelen keresztül kivándorolt az Amerikai Egyesült Államokba.

15 Szalma József (1925-) 1944 decemberétől az MKP, majd az MDP és az MSZMP tagja. 1947 októberében az ÁVO kötelékébe lépett. Nyomozóként a

XIV.

kerületi kapitányságon kezdett dolgozni. Rövidesen az ÁVO központba került operatív munkára, a

III.

alosztályra. 1949-1950-ben operatív iskolát végzett Moszkvában. 1950 őszétől az ÁVH 1/2. alosztályának helyettes vezetője, majd vezetője. 1952 áprilisától az ÁVH Borsod Megyei Osztályának vezetője századosi rangban. 1953 januárjában Budapestre helyezték, és a BM Vizsgálati Főosztály helyettes vezetőjévé nevezték ki. 1954 áprilisában őrnaggyá léptették elő. 1954-ben Dékán István vezérőrnagy miniszterhelyettes operatív titkára. 1955-től a BM Vizsgálat Főosztály vezetője. A forradalom idején 1956. október 30-ig a Fő utcai vizsgálati főosztályon tartózkodott, majd Csehszlovákiába próbált szökni. Dorogon nemzetőrök elfogták és Budapesten a Maros utcai ÁVH-laktanya pincéjébe zárták. November 4-én hajnalban mindannyian kiszabadultak. 7-én reggel a BM-be szolgálattételre jelentkezett, és átvette a vizsgálati osztály vezetését. Döntő szerepe volt a megtorló perek kreálásában és lefolytatásában, többek között a Nagy Imre-per fővizsgálójaként. 1958 decemberében fegyelmi úton leváltották a főosztály éléről botrányokozó magatartás miatt, és miniszteri megrovásban, valamint szigorú pártbüntetésben részesült. Vidékre helyezték, 1959 januárjától a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság Politikai Nyomozó Osztályán osztályvezetőhelyettesként dolgozott. 1965 júniusában az osztály átszervezéssel megszűnt, így az újonnan felállított, helyi III/IIL alosztályon osztályvezető-helyettes lett Debrecenben. 1965-ben jogi diplomát szerzett. 1967-től Budapestre, a BM III/II Csoportfőnökségre vezényelték át, ahol előbb a népgazdaságvédelmi, majd a kémelhárítási osztályon dolgozott alosztályvezetőként. 1973 áprilisától a

BM

III/II-2 Osztály vezetőjévé nevezték ki. 1975 áprilisában ezredessé léptették elő. 1975 szeptemberében alacsonyabb beosztásba helyezték, a BM III/II-2 osztályvezetői tisztéből leváltották és a BRFK III/II-A Alosztály főoperatív beosztottja lett, mert fontos állambiztonsági feladatok végrehajtása során a vonatkozó parancsokat, utasításokat, magatartási követelményeket súlyosan megsértette. 1975 októberében kizárták az MSZMP-böl a munka és szolgálati fegyelem megsértése miatt. 1975 decemberében nyugdíjazását kérte. E hónapban lefokozták és nyugállományba helyezték.

16 Maiéter Pál (1917-1958) a Néphadsereg ezredese, a forradalom alatt a honvédelmi miniszter helyettese, november 3-tól vezérőmagyi rangban honvédelmi miniszter. Még november 4-én éjszaka letartóztatták a szovjetek Tökölön a magyar tárgyalódelegációt, élén Maiéter Pállal és Erdei Ferenccel. Erdeit néhány hét múlva elengedték.