Segédletkészítés, adatbázis-építés

Hanák Gábor - Szabó Csaba: A Nagy Imre és társai elleni per iratainak feldolgozása és digitalizálása, Archivnet 18. évf. (2018) 3. szám

2

Jelen tanulmány szerzői nem arra vállalkoztak, hogy Nagy Imrével kapcsolatban merőben új dokumentumokkal álljanak a szakma elé, vagy új megközelítésben dolgozzák fel Nagy Imre életét és politikai tevékenységét. Ehhez már eddig is bőséges szakirodalom áll az érdeklődők és a kutatók rendelkezésére.3

Az 1956-os forradalom és szabadságharc leverését követő időszak története már jól feltárt, de Moszkvából és Belgrádból még bizonyára előkerülhetnek olyan források, amelyek további adalékot szolgáltathatnak az események tisztázásához.4

3 R

ainer M.

JÁNOS kétkötetes monográfiáját - Nagy Imre. Politikai életrajz I.

1

956-os Intézet, Bp., 1996; Nagy Imre. Politikai életrajz II. 1956-os Intézet, Bp., 1999 - említjük csupán, amely további részletes bibliográfiát tartalmaz.

4 Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulójára több új kötet is napvilágot látott, köztük eddig ismeretlen forráskiadások is. A forradalom és a magyar kérdés az ENSZ-ben, 1956-1963. Szerk.: BÉKÉS CSABA—KECSKÉS D. Gusztáv. Magyar ENSZ Társaság, Bp., 2006; A Snagovi foglyok. Nagy Imre és társai Romániában. Szerk.: BaráTH Magdolna-Sipos Levente. Magyar Országos Levéltár-Napvilág Kiadó, Bp., 2006; NAGY IMRE: Snagovi jegyzetek. Gondolatok, emlékezések 1956-1957. Gondolat, Bp., 2006. A tíz évvel korábbi évfordulóra is készültek olyan kiadványok, amelyek jelentősen hozzájárultak az addigi vitatott kérdések tisztázásához, például: Magyar-jugoszláv kapcsolatok, 1956. december-1959. február. A magyar-jugoszláv kapcsolatok és a Nagy Imre-csoport sorsa. Dokumentumok. Szerk.: KISS JÓZSEF-RlPP ZOLTÁN-VIDA

István. MTA Jelenkorkutató Bizottság, Bp., 1995.

5 Itt csak egy kivonatos összefoglalását adjuk az 1956. november 4. és 1958. június 16. közötti eseményeknek. Részletesebben MÉRAY TIBOR: Nagy Imre élete és halála. Bibliotéka Könyvkiadó, Bp., 1989, 331-381.; RAINER: Nagy

Imre. Politikai életrajz II... 373-437.

6 Az 1956-os forradalom adattára. Válogatás. DVD-ROM. Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tára, Bp., 2006.

7 A „Jelcin-dosszié“. Szovjet dokumentumok 1956-ról. Szerk.: GÁLÉVÁ, Századvég-1956-os Intézet, Bp., 1993, 113-115.; Litván György: A Nagy Imre-per politikai háttere. Rubicon,

1998/4-5.

78.

8 Jánosi Ferenc Nagy Imre veje, 1951 és 1954 között a népművelési miniszter első helyettese, 1954 novemberétől 1955 elejéig a Hazafias Népfront főtitkára, majd a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója volt. Nagy Imre legközvetlenebb munkatársaként a forradalom alatt mindvégig mellette volt a parlamentben.

Jelen tanulmány összefoglalja azt a történészi, levéltárosi és informatikai munkát, amely 2008-ban valósult meg a Magyar Országos Levéltár (MÓL) és az Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) példamutató összefogása eredményeként. A két levéltár bevonta az együttműködésbe az Országos Széchényi Könyvtár Történeti Interjúk Tárát (OSZK Interjútár) és az IDOM 2000 Konzulens Zrt-t, hogy a Nagy Imre és társai ellen 1958-ban lefolytatott perek iratai alaposabban feltárva és megújítva álljanak a tudományos kutatók rendelkezésére.

Nagy Imre és társai útja a perekig5

Nagy Imre miniszterelnök 1956. november 4-én hajnalban a szovjet támadás megindításáról rádióbeszédben tájékoztatta a hazai és a nemzetközi közvéleményt - „... Csapataink harcban állnak! A kormány a helyén van... ”6

-, majd legközelebbi munkatársaival a jugoszláv követségre menekült és politikai menedékjogot kért. Máig nem tisztázott kellőképpen a jugoszláv pártvezetés szerepe. A szovjetek arra akarták felhasználni a jugoszlávokat, hogy a Nagy-kormányt eltávolítsák, amikor a szovjet katonai támadás megindul. Nagy Imre és követői, valamint családtagjaik behívása a jugoszláv követségre Szántó Zoltán (korábbi belgrádi, tiranai, párizsi, majd varsói követ) segítségével történt. Szántót november 4-én hajnali egy óra tájban magához hívta Dalibor Soldatic követ és tájékoztatta, hogy kormánya menedékjogot biztosít a követségen Nagy Imrééknek. Szántó csak reggel öt óra után közölte az üzenetet Nagy Imrével a Parlamentben.7

A jugoszláv követségre menekült Nagy Imrén kívül felesége, leánya, veje, Jánosi Ferenc* és két unokája. A miniszterelnök családján kívül ugyancsak a követségre menekültek közelebbi