Segédletkészítés, adatbázis-építés

Középszintű - Tematikus - Lengyel György: A Budapesti Népügyészség és a Budapesti Népbíróság új típusú segédletének kérdéséhez. • 1976.01.12 [BFL]

- n

hatjuk, az a kijelent»”, hO'”' a második kiszedési e1 1 írás által nyert információk az átlagosnál lényegesen na.-asabb válaszadási a^ ín^t eredményeznek, egy megszorítással igaz: a népiig?észségi iratok lajstromsz ám ára, lajstromozási d átumára, valamint az elő- és utász írnokra vonatkozó v ílaszadásl arányok meglepően alacsonyak. Figyelembe véve azonban az eltérő konfidencia-hat írókat, az eltérőd nem olyan jelentős, a a lajstromkönyvek gondosabb tanulm ányozás íva1 az ar ányok feltételezhetően javíthatók. Ügyes kérdósek/”csoportos Hgyw vagyon, párttagság, stb./ esetében a válaszadási arány azért viszonylagosan alacsony, mert masa a kérdés nem a mintába bevont teljes populációra teljed ki. Vannak azonban olyan - teljes mintára vonatkozó — kérdések is, amel ’cvnél a vá- , laszadási ar ánv gyakorlatilag o, vagy a konfidencia hat árok figyelembevételével, teljesköríí felmérés esetén azzá válhat. Ilyen mindenek előtt a szülők foglalkozásira, Iskolai végzettségére /interrener íciós mobilitásra/ valamint az időintervallumokra /intrageneációs mobilitásra vonatkozó adatok többsége, izeket a kérdéseinket a végleges kérdezés során sajnálatos módon szinte kivétel nélkül el kell hagynunk. az előzőektől eltérően, a cim^e, rangra vonatkozó kérdés o válaszadási aránya csupán egv kérdőívszerkesztési fogyatékosságra hívja fel a figyelmet. Jóllehet ez az adat /a vagyonnal, iskolai végzettséggel, foglalkozással együtt/ csakugyan a társadalmi st átusz indikátora, tiszt án technikai okokból a kérdést mérnem itt, hanem a névre vonatkozó kérdéssel együtt kell feltennünk. így jártunk el a próbakérdezés során Is, ahol a leánvkori—, stb. névvel együtt,