Segédletkészítés, adatbázis-építés

Középszintű - Tematikus - Lengyel György: A Budapesti Népügyészség és a Budapesti Népbíróság új típusú segédletének kérdéséhez. • 1976.01.12 [BFL]

nya-viszont, hogy az anyagban rejlő válaszok terjedelme egyértelműen meghatározott, s tegyük hozzá, morlehetősen szűkön, tbvábbá, hogy az anyagban rejlő torzítások többsége nem el-. r lenőrizhető ás nem kvantifikálható. Összességében telist hátrányosabb helyzetben vagyunk, mint egy hagyományos felmérés esetében lennénk. • 1

Ad 1,/ A végleges kérdőív összeállítását megelőzően'célszerű egy viszonylag kis terjedelmi! mintán próbakérdezést végezni. Mivel a próbakérdőív még elsősorban $ kutató igényeihez és standard mintókhoz igazodik, ebben a.stádiumban kell felmérni az anyag lehetőségei által állított korlátokat. Itt derül ki, hogy mely kérdéseket kell elhagvnpnk^ • vagy más formában megfogalmaznunk, milyen uj kérdés'ek jöhet— I nek szóba. A felmérés speciális jellegéből, adódóan a próbakérdezés során a•hagyomínyosnál Sokkal fokozottabban kell 1 figyelnünk Az anyag szerkezetére, a válaszok elhelyezkedésére is. Pusztán kérdezéstechnikai szemnontból célszerű a kérdőív felépítését maximálisan az anyag szerkezetéhez • igazítani. . .

Ad a./ A próbakérdőív összeállítása során tehát a kitűzött oél az volt, hogy tartalmazzon minden információt egy gépileg összesített és rekódolt segédlet elkészítéséhez, s hogy ezen túlmenően egy történelmi-szociológiai kütátás statisztikai bázisát is adja, A kérdések, önnek megfelelően 'hozzávetőlegesen három csoportba sorolhatók: adatblokk, személyi blokk, intézményi blokk. ■_ »

Az adatblokk tartalmazza a vádlott /elítélt/ nevét, a Népügy íszségnél és a Né pbirós ágnál tal'élható ügyirat lajstromszimát, elő- és utószóméit, s a lajstromozás dáto—