Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - Tematikus - Utasítás-tervezet a reformkori követutasítások feldolgozásához. (1972.09.25-1972.09.28-i miskolctapolcai igazgatói értekezlet 2. napirendi pont) • 1972.08.17 [52630/1972 X. LIG = MOL XIX-I-7-o-levéltárigazgatói értekezletek]
- 2 -zettg^r, ót azután tárjnest ették a. közgyüléű elé» A bi zott;vígb an aö^ ^InopoulbUbO uz érdemi vita, ha erre elegendő idő van. Jellemző, ha.vy az 179o.juniUQ 6-ra öscaohlvott orűaá^syUléa meghívó Jót j;'x* Z iy megye április 7-i közgyűlésén kihirdették, és ez alkalommal a negye igen harcias, alapvető reformokat követel /az országgyűlési tanácskozások egy táblán történjenek, a. tárgyalások és a töri ínyek Lív: talcs nyelve magyar legyen/. Viszont az 18o7«évi április 5-re hirdetett országgyűlés meghívóját ugyan február 8-án keltezték, de csak a március 17~i közgyűlésen hirdették ki. Alig volt tehát idő az utasítás megszerkesztésére, és igen rövid, sablonos az udvar kívánságainak megfelelő utasítás született. Természetesen ennek alapvető politikai okai is voltak, de az utasítás megszerkesztésére rendelkezésre álló idő oly rövid is volt.- hogy erélyesebb követelések nem is fordulhattak elő. Zala megyei tapasztalataink szerint a bizottság még módosított a bizottság elnöke által előterjesztett utasítástervezeten, ez a fogalmazványok javításából kitűnik. De a közgyűlés már igen ritkán változtatott a. bizottság által előterjesztett szövegen. Pedig pl. Zala megye 1825»évi követutasitása kívánta többek között az 1819 előtti közgyűlési szavazási rend visszaállítását /vota non numerantur sed ponderantur/ holott a közgyűlésen névszerint is felsorolt 143 nemes egy részének ez igazán nem volt érdeke. Úgy látszik tehát, a közgyűlésen az uta.sitástervezet elfogadása inkább formális volt. Erre utal az is, hogy Baranya megye, ahol az utasítástervez ■ összeállító bizottság elnöke mindig a püspök mint örökös főispán volt, konzekvensen konzervatív vagy semmitmondó utasításokat adott, Zala megye azonban csak a konzervatív uralmat jelentő 1796 - 1825 években nem foglalkozott utasításaiban éx'demi politikai követel ésekkel. Ennek ellenére a követutasitások behatóbb vizsgálata közelebb visz benr"»"z^t a megye nemességének vagy legalább a vezető személyek politikai törekvéseinek megismeréséhez. Az a társadalmi kép, melyet az utóbbi évtizedekben a reformkor különböző nemesi rétegeinek politikai állásfoglalásáról festeni szoktak /konzervatív arisztokraták, reformokat követelő, de nem forradalmár középbirtokos nemesek stb./ behatóbb vizsgálat mellett sablonosnak tűnik. Elég utalnunk arra a lényeges különbségre, ami a két Deák testvér politikai felfogása között volt. Antal a nyakas alkotmányvédő szerepében tetszelgő, de a jobbágyság jog-Magyar Országos! Levéltár j
