Segédletkészítés, adatbázis-építés

Középszintű - Csomójegyzék, raktári jegyzék, repertórium - Felhő Ibolya: Jelentés az 1975. szeptember 23-25-i hajdúszoboszlói igazgatói értekezlet 2. napirendi pont [tanácsi levéltárak anyagáról készülő leltárak] vitájáról. • 1975.09.29 [706/1975 BFL]

- 2 -Horváth Ferenc: rendkívül munkaigényes a feladat; az Országos Levéltár hasonló jellegű leltárai, de még a fondjegyzékek is 20-25 év alatt készültek el. Ennél is számolni kell kb. ugyanennyi idővel. A példaként csatolt leltár legfeljebb a

IV.

fondcsoport bizonyos anyagrészeire jó; de általánosságban nem.

Lakatos Ernő; a várható belföldi és külföldi érdeklődés miatt nagyobb példányszám és a kötetekhez idegennyelvü öszszefoglaló is kell.

Én a következőkre hivtam fel a figyelmet: a tervezet lényegében az ismertető leltárokhoz hasonló igényeket támaszt; ezek pedig csak megfelelő rendezettség és kellően tisztázott, leszűrt ismeretek alapján elégíthetők ki. Ugyanakkor sokhelyütt még olyan alapvető kérdések sincsenek megoldva, mint az iratanyag fondókra, állagokra, sorozatokra tagolása. /A

példaként

csatolt leltárban foglalt anyagot helytelenül vették 3 állagnak, ez csak 3 sorozat! /Ügyelni kell arra, hogy a bevezető szöveges rész szervesen kapcsolódjék az anyaghoz és ne csupán hivataltörténetet adjon, hanem a fond /állag/ tárgyát, forrásértékét is megvilágítsa. Helyes az a törekvés, hogy az egyes raktári egységek mechanikus felsorolása helyett összevont jegyzék készüljön; a raktári egységenkénti felsorolás ugyanis csak tárgyi rendszerben levő anyagnál értékes és szükséges; numerikus rendben elhelyezett anyagnál fölösleges, sőt zavaró. A készítendő segédletet az anyag természetéhez kell szabni minden egyes fond /állag/ esetében; illetve az egyes fondcsoportok rendezettség! fokához minden egyes levéltár esetében. A fond /állag/ szerkezeti tagolódását, felépítését - az ismertető, levéltárban jól bevált gyakorlatot követve - a fond /állag/