Segédletkészítés, adatbázis-építés

Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - A területi állami levéltárak fondjegyzékei 1. rész. Bevezetés. (Szerkesztési alapelvek) - Bevezetés. • 1962. [MM LO (LOK) Bp.]<FD:pagina>7

-6-ményben tehát a szervezet egyenetlen bemutatásának tűnhet fel - mindkét szempontból némi joggal..

Hangsúlyozni kell azonban, hogy intézménytőrténeti kutatásaink jelenlegi állásában ennél jobb megoldást találni egyik irányban sem sikerült, hacsak a fondjegyzék nem akart a részletekben való elveszés vagy a merev szkematizmus hibájába esni.

4/ Az ilyen módon létrejött és rendszerezett fondjegyzék egyes szerves egysé- Keinek /állami levéltár, levéltár, fond, állag/ leírásában ugyancsak országosan egységes alapelveket igyekszik követni. -a/ A fondjegyzék bevezetésképpen minden állami levéltárról közli: a/ annak nevét, b/

postacímét,

c/ esetleges kirendeltségeinek vagy külső raktárainak címét, d/ a beolvasztott levéltári intézmények nevét, e/

a

levéltár jelenlegi gyűjtőterületét, f/ a levéltár gyűjtőterületén levő nemzeti érdekű^magánlevéltárak nevét és póstaclmétp végül a d/ pcntban felsorolt egyes összetevő levéltári intézmények rövid történetét.

E bevezetés d/ pontjában azonban a levéltárat összetevő korábbi helyhatósági levéltári intézmények közül csak az 1950-ig legalább megyei város szintjét elért helyhatóságok levéltárait említettük meg: ennél alacsonyabb /községi, körjegyzőségi/ szinten nem tételezhettünk fel működő levéltári intézményt, legfeljebb irattárat. E levéltári intézmények külső s belső történetéről beszélve pedig még - ezek közül is csak a jelentősebb forrásértékű, nagyobb múltú, e idők folyamán valóban levéltárrá is vált, ténylegesen olyanként is kezelt levéltárakra tértünk ki. Az újabb keletű,•általában egyszerű regisztratura formájában kezelt, vagy történeti forrásérték szempontjából kevésbé jelentős levéltárak múltjának ismertetésébe /mindig utalva arra, hogy ezek az őket létrehozó szerv magasabb jogállása ellenére sem váltak igazi levéltárakká/ itt nem bocsátkozunk bele.

b/ minden

levéltárról /a gyakorlatban elsősorban a vármegyék, a thj. városok, a megyei városok ill.

a

megyei jogú városok és a járási jogú városok levéltáráról/ közli a fontosabb és az egész struktúrában is kifejeződő területszervezési és városoknál jellegben is bekövetkezett változásokat /a községi levéltárak esetében azonban csak az évkört és a mennyiséget/;

c/ minden

fondról közli annak szabatos magyar /és amennyiben sz eddig szokásos megnevezés miatt szükséges, zárójelben idegen -latin, német -nyelvű vagy közhasználatú magyar nyelvű/ nevét, évkörét és iratfolyóméterben kifejezett mennyiségét /az évkör a bennefoglaltatott összefüggő iratsorozatok legkorábbi és legkésőbbi időpontját adja meg, zárójelbe téve az ezen kívüli, de nem összefüggő sorozatban őrzött iratokból adódó időhatárokat/;

d/ s

ugyanezen adatokat közli /a mennyiséget kivéve/ minden felsorolt állagról is.

5/ A fondjegyzék igy kialakított rendszerét az egyes tételek /fond, állag/ egységes rendszerű címzése, jelölése, és számozása rögzíti.

Minden állami levéltár fondjegyzéke uj páratlan oldalon kezdődik, ezen belül a két fő periódus /a feudális-kapitalista és uj, de nem kötelezőleg páratlan oldalon a szocialista/ számozás nélkül, ritkított, alá nem húzott nagybetűvel irt címével szerepel;

a fondok főcsoportjai a két perióduson ót folytatólagos római számozást kapnak és címeiket aláhúzott nagybetűvel Írjuk;

egy-egy főcsoporton belül az alcsoportok aláhúzott kisbetűkkel, a levéltárak alá nem huzo4t nagybetűkkel vannak Jelölve;

a feudális és kapitalista perióduson belül a feudális és a kapitalista kor . kezdetét ritkított, aláhúzott kisbetűs cim Jelzi.