Segédletkészítés, adatbázis-építés

Középszintű - (Alap)leltár - Alapleltári utasítás. [csomójegyzék és repertórium bevezetéséhez javított tervezet] • [1956 k.] [LOK sz. n.]

7. Az állagban való kutatás módja. i

Ha vannak segédletek, meg kell mondani, hogy milyen módszerlel lehet felhasználni azokat, ha nincsenek, úgy x kxixláx erre is ki kell térni

8. Az állag tematikai jellemzése. B

A leirt állag történeti jelentőségét, W

tudományos felhasználásának lehetőségeit kell .4 itt elmondani. Fel lehet itt sorolni azokat | a tödténéttudományi témákat, amelyekre vonatkozólag itt bőséges adatok találhatók. Ez a pont egyes állagok esetében csak úgy válaszolható meg, ha a leltározó az iratanyagban ilyenirányú kutatást folytat, ez pedig.- különösen nagy I

állag esetében - nagyon sok időt és fáradságot igényel. Mindenesetre ez a pont látszik a legnehezebben megválaszolhatónak az Útmutatóban. Amennyiben egy levéltár valamennyi fondját ismertető útmutatót kívánunk kiadni, nincs lehetőség arra, hogy az qgész levéltár valamennyi fondját ilyen szempontból tematikailag átvizsgáljuk, mert ez időben védtelenül elhúzná a kiadvány megjelentetéséi Annak viszont nincs értelme, hogy egy levéltárnak ci csak egyes fondjait vonjuk be az útmutatóba /pl. azokat, amelyek a leltározó véleménye szerint a legjobban érdeklik a kutatókat/, a többi fondról nei is szólilánk. Inkább az látszik helyes megoldásnak, hogy a XEgy szerv funkciójának megfelelően sokféle tárgyú iratokat tartalmazó állagok /pl.polgármesteri alispán!, közig.bizot sági, atb/ esetében válaszolünk e kérdésre, a homogén /méhészeti felügyelő, tiszti orvos, stb/ tárhjyu sorozatnál pedig megválasz latlanul hagyjuk, mert az állag nevéből amugyis kiderül ez.