Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - (Alap)leltár - Alapleltárak kiértékelése. • 1952.06.12 [864-1330/1952 LOK = MOL XIX-I-18-a]
I«, Beve?été 3 c . • » A magyar levéltárügy 1949-1951 között "bekövetkezett döntő fordulatának legjelentősebb követelménye a leltározási munkák megindítása volt. 1949-ben az Országos Levéltár kezdte meg állagairól az alapioltár felvét, lét és ezt az Intézményt a Levéltárak Országos Központja alá tartozó szinte valamennyi vidéki levéltár követte. A vidéki levéltárak alapitItárrinak elkészítése a tavalyi év Legfontosabb, egyben legtöbb munkaidőt és legtöbb, energiát igénybevevő teljesítménye volt. Joggal követ oltók tehát a vidéki kartársak az simult levélt úrvezetői konferencián, hogy a LÓK. tudományos osztálya végozzo el az alunloltórak kiértékelését és az értékelés során fclm.rülő szempontokat kö, zölje a nyilvánossággal. Igyekeztünk a vidéki kartársak kívánságainak clepet jtenni és az alább 1 következő sorokban véleményt nyilvánítani az nlanloltárról általában. és Hindun egyes elkészült alapiéIt úrról külön-külön. Munkánk az alap-. leltáraié kiértékelésének kezdetekor nem volt könnyű. Át kellet tekin* tönünk a leltározás előzményeit, számot kellet vénünk a munka elvégzésének körülményeivel, leszögeznünk, hogy mit vártunk és mit várhattunk az alapleltárukról és végül mugállapitani, hogy a munka előzményeinek és kórülményoinok ismeretében az alapleitárak milyen módon • fjlolhwtnek és nunnyibwn fvlcltok meg a fölállított követelményeknek. Az egységes gondolatmonot megvalósitasa érdekében az alábbiakban, röviden ki kell górnunk a felvetett szempontok mindegyikére, mielőtt az alap leltárukról kialakult véleményt általánosságokban és részleteib^n közölhetnénk* l.Z Előzmények. / :r\. Hugi kívánsága volt a magvar levóltárügy képviselőinek, hogy a levéltárakban őrzött állagokról leltárak készülj unok. Mint annyi minden más követelmény, ez is csak a felszabadulás után léphetett a megvalósítás stádiumába. Elsőnek még a levéltári törvényerőjü rendelőt megjúlcnóso előtt előtt 1949-bsn az Országos levéltár fogott hozzá a leltározás munkájához. A munka alapjául Jiibor Győzőnek 1941-ben nogjulent oikko szolgált. Cikkében Ember Győző a levéltári leltárt éloson elválasztotta a tudomány céljait szolgáló- levéltárisnertctóstől, sa kettő közti különbségűt úgy határozta mog, hogy a loltár elsősorban a levéltár belső használatára készül, míg a lovéltárismortetés a kutatás céljait szolgálja. Az Országos Levéltárban megindult nunkálatok annyiban tértek el ettől a felfogástól, hogy egytészt a levélf túri leltért nlapleltámak nevezték el. másrészt a levéltárismcrtoí tó st egybekapcsolták a legfontosabb leltári jellegű adatok közlésével, s az ilyen - leltári adatokat is tartalmazó - leltáriamértctóst ismertető leltárnak mondották. Az ismerő erő leltárkészítés szempontjait Saber Győző foglalta először írásba az 1848/49-i minisztériumi leltárról készített és 1950- ben megjelent ismertető leltár hővezetésében, ahol a lovóltári leltározás - tehát az c.íaplultórozás - kérdésével is foglalkozott. 3 szempontból, valamint az Országos Levéltárban folyó alap leltára- 'L zási munkák közben tartott megvitatások során alakultak ki azok az elvek és formák, amelyek szerint as Országos Levéltár olaplultárai készültek. Országos Levéltár
