Segédletkészítés, adatbázis-építés
Középszintű - (Alap)leltár - Megyei és városi közlevéltáraink alapleltárairól. • 1952. [LSZ 1952/2. 28-34.p.]
- 31 -kell rámutatnunk. Természetes, hogy a levéltáros, aki legtöbb esetben csak 1951. óta tudott igazi hivatásának élni, nem volt képes levéltárának minden iratanyagával kapcsolatban egyforma értékű munkát végezni. Tolt hely ahol a levéltáros előző érdeklődési, kutatási körének megfelelően az ujabbkori, volt ahol a régebbi feudális anyag volt kidolgozva, összetett, illetve összevont levéltárak esetén természetes, hogy a már előzőleg is a leltározó levéltáros által kezelt anyag leltára volt a részletesebb és alaposabb. Hogy a leltárak egyenetlenségének valóban minden esetben ez volt az oka, azt világosan matatja az abszolut^kori anyag sorsa. Az előző korszakban sem közigazgatásilag, sem történetileg nem használt Bach-kori anyagok leltárai mindenhol szűkszavúak, kidolgozatlanok. Gyakori jelenség, hogy 2-3000 csomónyi iratanyagot a leltárak egy tétel alá sorolva, s részletesen még csak ki sem bontva vesznek fel. Szerencsére csak ritkán fordul elő, de előfordul, hogy egyes leltárfelvevő látszólag meg sem kísérelte ismereteinek leltározás alkalmával történő továbbfejlesztését, s a pontosabb tájékozódást azokról a sorozatokról is, amelyeket eddigi munkássága során nem ismert meg kellőképpen. Tolt olyan leltár is, amely több dolgozó kollektiv munkája során készült el, de elmaradt a végső átdolgozás és simítás, amely - leltáron belül tapasztalható, egyenetlenségeit megszüntette volna. Tapasztalhatók voltak kisebb hiányosságok az irattári rendszer kérdőpontjának kitöltésében is. Itt a kartársak - kevés kivétellel - általában mechanikus .feleletet adtak, s csak a sorozat rendezett,V agy rendezetlen és a rendezés egykorú vagy későbbi mesterséges voltát tüntették fel. Pedig ennek a kérdőpontnak e két felelet csupán egy kis része. Nagyobb részében arra kellett volna itt megfelelni, hogy a sorosat milyen részekből áll, ezek hogyan jöttek létre /genetikus szempont/, hogyan viszonylanak egymáshoz, mi a struktúrája a sorozatnak? Ilyen kitöltés mellett ehhez a kérdőponthoz logikusan kapcsolódhatott volna1 a ^kutatási lehetőségek*1 leírása, mely a sorozat létrejötte, felépítése mellett használhatóságát ismertette volna. Egyesek abba a hibába .estek bele, hogy az irattári rend fogalmát mereven értelmezték és csupán az iratsorozatokra alkalmazták. Ennek következtében pl, nem került sor a külön tételt képező, de csak egy-két kötetből álló iratanyag,mgy összeírások, számadáskönyvek belső rendjének-ismertetésére. Kétségtelen, hogy Itt a Központ követett el mulasztást, mikor ezt a tágabb értelmezést nem hozta idejekorán a levéltarvezetők tudomására, - annál inkább érdemelnek elismerést azok a leltározók, akik hasonló esetekben pontosan feltüntették az ilyen egy-két kötetes iratsorozat, Összeírások, számadások belső rendszerét. Különösen nagy jelentőséget kell tulajdonítani ezen a ponton a rovatos könyvek /ideértve a segédkönyveket is;/ fejléceinek, ezek pontos feljegyzése, a leltár használhatóságát igen nagy mértékben könnyíti meg. A levéltártól messzelévŐ, egyelőre csapán tájékozódni kívánó kutató ezeknek ismeretébe tud munkájának, esetleges kiszállásának ütemezésére pontos, teljes tervet készíteni. Itt kell megemlítenünk a leltárkészítésnek egy még eléggé tisztázatlan pontját: az anyag leírása rovatnak megválaszolását. 52-10.831/Rné.
