Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Vörös Károly: A magyar állami levéltári fond fondjegyzékének elkészítése. Benne: 124538/1958 LOK sz. rendelet. • 1958. [LH 1958/1-2 107-120. p.]
hál e tórvényhatóság levéltárába & területén működő. de a fenti Ismérvek által meghatározott kere* Uken kívülálló szervek Vagy személyek Iratai- még akkor sem, ha a törvényhatóság ezek felett vsr lamilyen tefügyeietl Jogot gyakoroL Nem tartoznak tehát a törvényhatóság vagy a megyei város levéltárába a községek iratai még akkor sem ha például valamely thJ. vagy megyei városhoz kö^ ségel csatolnak hozzá- ebeseiben az illető község rond Ja tínt községi íond. tezárul. lo Valamely törvényhatóság (vármegye vagy város) feudáliskor! 4848ruJ záruló Iratainak tagolására kötelező sémát elölről nem lehet Blvben az iratanyag tond okra maid állagokra tagolásának alapja ugyanis a külön fondképzö személy vagy szerv (állagoknál enn^k külön funkciója) kell hogy legyen. A törvényhatóságok levéltárán azonban a feudáliskor ulolsó évtizedeiben* Mária Terézia, majd 11 József korától kezdve löbbízben is nagy rendezéseknek vetettók alá melyeknek során a rendezők a régi Iratanyag ecetében számukra már semmiféle gyakorlati érdekkel nem bíró régi szervezet nyomait nem egyszer teljesen megszüntették. s az anyagot az akkori ügyviteli érdekeknek megfelelően tárgyi csoportokba olvasztották össze, általában nem véve tekintetbe a naJdani fond» képző által meghatórozött providenciái Az így kialakított rendszerek pedig a rendezők egyéni et képzetese! szerint levéltáranként változók lévén nvilvánvalc hogy az iratanyag tagolására ma kotelező előírást adni már nem tehet ízért a munka ezen lázlsának során a törvényhatóságok feu dáiis levéltáraiban kötelezően Csak azt lehet előírni, hogy un den szervezetileg és iratíárilag Jelenleg is különálló iratcsoport » amennyiben az fond vagy állag ’ a Jegyzékben önálló tételként vé* tessék fel Hogy mit kell egyáltalán szervezetileg és iraiiárilag különálló iraicsoportnak tekinteni, s e fo g almon belül mit keik rendként és mh állagként felvenni. annak elbírálásánál az alábbiakat kell szenr előtt tartani ► / (Szervezetileg és Irattórilag különálló ír alcsoportnak kell tekinteni minden olyan trategyüh test, a) melyet vagy kifejezetten már a címben is .megnevezve vagy - ha a címben ki nem is ter Jezve, de valóságban mégis * valamely megnatarozott személy vagy szerv vagy annak szervezeti részlege hozott létre > -(Például, közgyűlési iratok, megyei adószedő iratai, tanácsülést Jegyzőkönyv, koterabízottság íralaL X- ï főszolgabíró hagyatékában talált iratok, városi vasárbizottság iratai stbJ b) mely gyűjtemény vagy melynek ha külön fond vagy áilagképzöje nem állapítható is meg, — de saját külön Jelzetelése (esetleg segédlete te* van» li * f z (Például, a törvénykezési és közigazgatás íra anyag & József kori szétválasztása során a I megye előtt folyt perenktvüh eljárási iratokat általában .jellegük szerint különböző csoportokba. külörr-külön Jelzeteivé rendezték (pb Reversâtes, Te sum ont ales. Donationes, - vö a rendelet ♦ 2/a példájáig Ilyennek tekinthetők a különböző formai sorozatok is. mint pl h turnte nenn állá Gam er alla. Benigna mandata. Relationes sth-. - ha külön jelzet rendszerük van* Ilyen szempont ból szerkezetileg és irattárit a g különálló egységként tekintendő "pl. valamely város un. titkos levéltára is. melynek színtó.i megvolt a maga külön belső rendszered c> melynek ha külön Jelzetei nincsenek is, * de benne az iratok valamely olyan önálló egységes rendszer szerint vannak elhelyezve, mely Jelzetek nélkül is kifejeződik. » ( Például Ilyenek 2 meghatározott ír altípusok bői álP, áBO^endbe vagy területi alapon vagy időrendben vagy ennek különböző kombinációi alapján összeállított lr alcsoportok, melyeknél maga a rendszer teszi fetesteçessé a külön Jelzeteiéit PL - községek AÖ^ rendJébe s ezen belül időrendbe rendezett adóösszetrások vág'1 urbáriumok, városnegyedek szerint rendeí zetí tetekkönvvek. á80 rendben rendezeti végrendelte * <i i «? I
