Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Incze Miklós–Kővágó László–Sárközi Zoltán–Szilágyi Gábor: Üzemi bizottságok iratai a Központi Gazdasági Levéltárban: iratok, 1945–1948: 2,76 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 138-148. p.]
A kereskedelmi vállalatok — melyeknek fogaim a alatt a 1 4-?OO/1945* sz+ kereskedelem közm unkaügyi miniszteri rendelet, valamint az azt módosító és kiegészítő 4ü 000/1946, z. Kereskedelmi és szövetkezetügyi minisztériumi rendelet a kereskedő vállalatok mellett a bankokat biztosító intézeteket, szállítmányozási stb. vállalatokat is értette - Üzemi bizottságainak szervezete, működése és hatásköre lényegében hasonló volt az ipar vállalatoknál létrehozottakéhoz. Az üzem; bizottságok szerepe és súlya természetesen függött az ég y es Bizottságok személyi — pol|Üicai ős izetetelélöL a kommunista bizottsági tagok számától, működésétől, valamint az általános politikai és gazdasági helyzettől s mindennek következtében sem a meg alakú lás üktől a vállalatok államosításáig terjedő időszak egyes szakaszaiban» sem egyes vállalatoknál ugyanabban az időszakban nem volt egyforma, így a felszabadulást közvetlenül kővető hónapokban általában nagy* az 1945, évi kisgazdapárti választási győzelem után átmenetileg kisebb volt, majd ismét növekedett ismét más volt a kezdettől fogva a vállalatvezetésben is igen nagy szerepet játszó Weiss Manfréd Acél“ és Fémmüvei RL gyári Üzemi Bizottságának súlya, mint akár a R lm amur ány-Sal g ó tarján! Vasmű Rt — egvébkAnt harcos és tevékeny - üzemi bizottságáé, amelyet a vállalat tőkés vezetői szige uan „ ■ end elet maguk által, a maguk módján értelmezett - keretei között igyekeztek tartani. Nehezebb volt az Üzemi Bizottságok helyzete a kereskedőimL bank* stb. vállalatoknál, ahol a munkásságnak a bizottságot segítő, előrevivő közvetlen szerepe - a dolog természetéből k. ktkez "'eg - nem ér v*‘%-esilli i?u 2-3, Részint a mondottak folytán, részint annak következtében* hogy a Központi Gazdasági Levéltár fondjaiban üzemi bizottsági íratok - Jegyzőkönyvek* levelezés, körlevelek, felhívások stb. — csak töredékesen maradtak megt a vonatkozó iratanyag forrásértéke igen különböző általa nosságban azonban megállapítható, hogy értékes adatokat nyerhetünk belőle főleg egyes nagyüzemek — Weiss Manfréd Acéí és Fémmüvei Rt.* fí imam urány-Salgó tarja ni Vasmű Rt - és a legnagyobb bankok — Pesti Magyar Kereskedelmi Bank. Magyar Általános Hitelbank - üzemi bizottságainak széles skálájú* sokoldalú és aktiv tevékenységére a felszabadulástól a vállalatok államosításáig terjedő időszakban. A Magyar Általános Kőszén bán y a Rt kerületi elöljáróság! határozattal életrehivott ideiglenes intéző bizottsága 1945 március elsejére üzemi bizottság megválasztására hívta Össze a vállalat központjának alkalmazottait Az akkor megválasztott bizottság működöt ;946, december 23 ig amikor — már a vállalat államosítása után uj üzemi bizottsági választást tartottak. A vállalat levéltári fonójának két csomója tartalmaz üzemi bizottsági iratokat Az iratok zöme üzemi bizottsági üléseken felvett jegyzőkönyv* más részük hirdetmény s a vállalat külön* bözö osztályaival, továbbá külső szervekkel* hatóságokkal való levelezés. Az iratok főleg az üzemi bizottsági választásokra, alkalmaztatás! és rizetésmegállapitási ügyekre, igazolási eljárásokra a dolgozók élelmezési problémaiban való seggesre (menza lelállilása. cukor akció s(b3 és a bizottságnak a vállalat vezetőségével való kapcsolatára tartalmaznak adatokat A Weiss M a a I r é d Acél- és Fémmüvei Rt fondia iratanyagának az a része, melynek több csomója az üzemi bizottságok működésére tartalmaz iratokat rendeződen. A gyár első üzemi bizottsága már 1945 januárjában megalakult és Drahos Lajos elnökletével igen tevékenyen működött mind a termelés megindítása és ellenőrzése, mind a munkásság érdekeinek biztosítása és megvédése tekintetében (termelési., üzem szervezess pénzügyi* murr kásíelvételi és bér megállapítási kérdések, közmunkákban való részvétel, a vállalat dolgozóinak élelmiszerekkel való ellátása, gyári mezőgazdasági üzemek létesítése), a váTaíat vezetőségi értekezletein részt vevő ÜB tagoknak a tanácskozásokban és a határozatok meghozatalában fontos szerepük volt. Augusztus 45-én uj üzemi bizottság alakult a választáson azonban - az eredetileg szándékolt közös lista helyett - a munkáspártok külön - külön listával indullak, 1943 márciusában miután 1945 végén a vezetőségi értekezletek megszűntek és a vállalatnak a Weisscsalád által megbízott vezetői az Üzemi Bizottság vezető és ellenőrző szerepének csökkentésére törekedtek, az Üzemi Bizottság a munkáspártok vezetősége képviselőinek - a Magyar Kommunista Párt részéről Kádár Jánosnak r a jelenlétében határozatot hozott a reakciós tőkés vezető139
