Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Krizsán László: Nemzeti bizottságok iratai a Pest Nógrád Megyei Levéltárban: iratok, 1945–1949: 18,00 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 124-137. p.]
ködösét már a jogszabályokban előirt korlátok között végezte* a községi és városi nemzeti bizottságok viszont még 1945 elején kialakult ügykörüket a szokás alapján gyakran a képviselő’ testületet megalakulása után is kisebb—nagyobb mértékben megtartották, Az Önkormányzati testületek újjáalakítása 1945, május-Júniusában fontos határkő a nemzett bizottságok történetében* Ezután, mint említettük e bizottságok fokozatosan a politikai tanácsadás és felügyelet vonalára térlek át, ellátják a társadalmi mozgalmakban való kezdeményezés feladatát A megyei nemzeti bizottság 1945. május 26-án az alábbiak szerint határozta meg működésének irányát (Mint politikai ellenőrző szerv, ügy elemmel kíséri a vármegye eg^sz működését* az alispán! hivataltól kezdve a községekig és amennyiben valamilyen* meggyőződése szerint észrevételezhető eseményt lát, azt tárgyalja és álláspontját az illetékesekkel közli.., elleor őrzö* kritikai* kezdeményező feladata vanu Ugyanilyen feladatokat vallottak magukénak a városi és községi nemzeti bizottságok is, a helyi képviselőtestületek tevékenységével kapcsolatban* s ezzel általában betöltötték a demokratikus átalakulás érdekében tevékenykedő népi szerv legfontosabb feladatait E szerepet az 1945. szeptember 4-én megalakult Országos Nemzeti Bizottság* mint központi szerv* irányításával megszűnésükig változatlanul ellátták, A nemzeti bizottságok szervezetét és ügykörét ismertetve* nem említettük a Járási nemzeti bizottságokat bár Pest megyében már 1945* Január 6-án megalakult a monorí járás nemzeti bizottsága* A Járási nemzeti bizottságok tagjait a községek küldötteiből választották s már maga e körülmény — 1945 elejének utazási állapotait tekintve — eleve működésképtelenségre kárhoztatta a Járási nemzeti bizottságokat A járási székhely megközelítésének nehézsége miatt üléseiket nem tudták megtartani* vagy a hosszú utazás miatt, amely az annyira fontos termelő munkától vonta el a tagokat* mondtak le az összejövetelekről. Több járásban meg sem alakult a nemzeti bizottság, ahol meg névle g létezett, ott nagyrészt a megyei nemzeti bizottság vállalta magára a Járási nemzeti bizottság a községekre felügyeleti és azokat irányító munkáját 3. A nemzeti bizottságok iratai Magyarország felszabadulásának és a demokratikus átalakulás folyamatának legér (ékesebb történeti okmányai, az iratok* tekintet nélkül, hogy milyen szintű bizottság munkája során keletkeztek, fontos adatokat tartalmaznak a földreform végrehajt fására és az ezzel kapcsolatos helyi sajátosságokra* esetleg visszásságokra, a termelés megindítására* és ebben az egyes pártok, társadalmi osztályok, személyek* testületek szerepére* az újjáépítésre, a pártok egymásközti viszonyára, a munkás- parasztszovetség kialakulására, a szakszervezetek munkájára és a különböző pártokhoz való viszonyára* a közigazgatás és közbiztonság megszervezésére, az egyház és egyházi személyek állásfoglalására az uj helyzetben, a közellálás irányítására, a közoktatás és iskolánkivüli népművelés megszervezésére* a hivatali fegyelem és munkaerkölcs ellenőrzésére* a földreform során föl dhözju Hatottak érdekvédelmére, valamint a nemzeti bizottságok politikai és gazdasági téren kifejlett egyéb tevékenységére. Az iratok forrásértékét az alábbi regeszták illusztrálják : (Előzetesen megjegyezni kívánjuk* hogy a regeszták 9 kivételével nem Krízsán László munkái* hanem a levéltár kollektívája által még 1955-ben végzett gyűjtőmunka termékei. - Ahoi valamely regesztánál jelzetre nem történik hivatkozás* ott a szóban forgó iratot vagy Jegyzőkönyv részletet a szóban forgó NB iratai közölt dátuma alapján lehet megtalálni.) 126
