Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Krizsán László: Nemzeti bizottságok iratai a Pest Nógrád Megyei Levéltárban: iratok, 1945–1949: 18,00 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 124-137. p.]
K r Íz s á n László JEMZETI BIZOTTSÁGOK IHAÎAl A PEST NÖCRÁ D MCGÍEÍ LEVÉL lAfi B AN Iratok 1945-4049. *- 1B0O iratlm? 4 első nemzeti bizottságok nem rend el etek, v így korm án^atározatok, hanem a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front programjában elfogadott irányelvek alapján kezdték meg működésüket, £ program 1944, november 30-án az alábbi szerint határozta meg a nemzeti bizottságok feladatát és szervezetét. íVL A német elnyomók és magyar cinkosaik elleni harcban* a fasiszta és feudális reakció szétzúzására és a demokratikus átalakulás biztosítására községenként és városonként a demokratikuspártok meg bízottéiból és kipróbált Hitler -ellenes hazaiakból nemzeti bizottságokat kell teremteni, A nemzeti bizottságok a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szervei, melyek egyesítik a demokratikus hazafias erőket és vezetik a harcot a demokratikus népi Magyarországért* A nemzeti bizottságok megalakításának ez az első sürgetése időben 36 nappal előzte meg az Ideiglenes Nemzeti Kormánynak ilyen bizottságok felállításáról szóló (14/1945 Jan, 4. ME sz,) rendeletét A kormányrendelet szövegében említést találunk már megalakult nemzeti bizottságokról, Ezek az ország más korábban felszabadult területein alakultak jeleként annak, hogy a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front felhívásában foglaltak Igen alkalmasak voltak arra, hogy a demokratikus átalakulást sürgető széles tömegek figyelmét megragadják és szervezkedési igényeiknek irányt szabjanak, A nemzeti bizottságok valamennyi szinten a Magyar Nemzeti Függetlenségi Frontba tömörült demokratikus pártokból alakultak A pártok képviseleti arányszáma egyenlő volt Olyan helységekben ahol csupán csak két - három párt működött ott a szakszervezetek képviselőiből egészítették ki a bizottságokat A szakszervezetek olykor ugyanannyi képviselővel szerepellek a nemzeti bizottságban, mint a pártok, (PL Ujszász község). Esetenként helyet kaptak a bizottságokban az Iskolák vezetői, sőt egyházi személyek is. (PL Kőcser község,) Azokban a helységekben viszont, ahol még két--három párt sem alakult meg. à bizottságokat népgyülés választotta a község । demokratikus rétegé bök. Városi, járási és megyei szinten a nemzeti bizottságok megalakulása általában sokkal egy* öntetübben folyt le. mint a községekben, fi helyeken ugyanis a helyi nemzeti bizottság megalakulásának időpontjában már a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front minden párba működött A nemzeti bizottság kebeléből általában szőkébb körű végrehajtó testületet <ÜIÖs Hatos Bizottságot* választót^ E végrehajtó szerv a községházán tartózkodott és gondoskodott az esetleges rend eletek végrehajtásáról, de leginkább saját illetve a helyi nemzeti bizottság határozatainak érvényrejuttatása érdekében működött A bizottság vezetője azonos volt a nemzeti bizottság elnökével mely tisztségre rendszerint a községi bírót választották Bizottságok helyett helységenként szakmai albizottságokat hívtak életre melyek a szakterületükön felmerülő kérdésekben teljhatalommal döntöttek. Ezek Ugyanúgy, mint az Ötös bizottságok, munkájukról a nemzeti bizottság teljes, vagy határozatképes ülése előtt számoltak be. Mivel a régi képviselőtestületek a felszabadulás után szétestek és a megváltozott viszonyok között vezetésre, - már csak összetételüknél fogva is -- alkalmatlanoknak bizonyultak, a köz igazgatás minden feladata kezdetben a nemzeti bizottságokra hárult később pedig, a nemzeti bizottságok közreműködésével újjáalakított képviselőtestületek a közigazgatás számos, területén igényelték X Megyei Nemzeti Bizottság 194 5^1949 2,70 Hm, Városi Nemzeti Bizottságok 1945 4949 * Budapest peremvárosi Nemzeti Bizottságai 1945-4949, 4^ » Községi Nemzeti Bizottságok 1945-4949, 9,50 » 124
