Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Oltvai Ferenc: A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ és a Magyar Országos Szövetkezeti Központ Szegedi Kirendeltségének iratai a Szegedi Állami Levéltárban: iratok, 1946–1949: 2,5 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 116-121. p.]
Oltva! Ferenc; A MBZflGAZDASÁGI SZÖVETKEZETI KÖZPONT ÉS A MAGTÁR ORSZÁGOS SZÖVETKEZETI KÖZPONT SZEGEDI KIRENDELTSÉGÉNEK KaTAI A SZEGEDI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN Iratok 1946-1949. - 2.Ö íratta, 1 4. A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központot a (elszabadulás után alkotott szövetkezeti törvény, az 1947. XL törvény értelmében alakították át Magyar Országos Szövetkezeti Központtá. Az MSzK-nak, mit szövetkezetnek és tagszövetkezeteinek az voit a célja, hogy a mezőgazdasági ’ termelés és értékesítés zavartalanságát a löldmivelő és városi dolgozó lakosság Jobb megélhetésének biztosítását és az ország dolgozó népének fogyasztási Javakkal való kedvezményes ellátását segítsék elő. A szervezet olyan szövetkezeteket fogott össze és irányított amelynek tagjai többségükben őstermelők, s céljuk egészben, vagy részben a tagok, vagy mások állal termelt mezőgazdasági terményeknek, vagy mezőgazdasági ipari termékeknek értékesítése, feldolgo- * zása, továbbá a tagok, vagy mások részére mezőgazdasági termelési eszközök és fogyasztási cll&ek rendelkezésre bocsátása, A központ tagjai mezőgazdasági szövetkezetek, löldmivesszövetkezetek, és olyan nem szövette ez étként működő vállalatok, voltak, ahol az érdekeltségnek legalább 50 Z-át szövetkezeti szervek adták. Az MSzK a szövetkezeteket kirendeltségei utján irányította * utóbbiaknak kiküldöttei részt vettek a helyi szövetkezetek megalakításában, felügyeltek az alakulás törvényszerűségére, részt vehettek a közgyűléseken, igazgatósági és lelügyelőbizottsági üléseken, felülvizsgálhatták a szövetkezet ügyvitelét, könyveit ügykezelését, mérlegét leltárát és zárszámadását A demokratikus átalakulás időszakában Igen fontos volt az a rendelkezés, amellyel a MSzK hatáskörébe utaltak néhány, még a leiszabadulás előtt alakított (szövetkezetett. Ezekre utalnunk kell, mert ez a rendelkezés a szövetkezeti élet szilárd pénzügyi alapjának megteremtésében Jelentékeny lépés volt s érintette az ország egész területén alakuló és megerősödő szövetkezeted különösen a földmivesszövetkezetek és a különféle fogyasztási szövetkezetek tagságát Beolvasztották; a Futurát a Magyar Szövetkezeti Központot Áruforgalmi Rtt a Magyar Mezőgazdák Allatértékesitő R M> a Nostra Általános Aruközraktárak és Kereskedelmi Rtt a Magyar Mezőgazdák Szövetkezetét, a Mezőgazdasági Termelők Egyesült Szövetkezeiét az OlajértékesHö Szövetkezetét, a Rizstermelő és Érték esi tő Szövetkezetei, a Ciroktermelö és Értékesítő Szövetkezetét valamint a Zöldmező Takarmányértékesilő Szövetkezetét S szövetkezetek mellett különösen Jelentékenyen elősegítette a falust földmivesszöyetkezelek erősödését a Hangya Termelő Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezel beolvadása. A Hangya üzletrésztulajdonosok uj üzletrészt kaptak a löldmivesszövetkezetektől. (2330/1946. MK sz. rend. M. Közi, Hiv. Lap. P46. március 3. 52, sz. 2-40. old.) A kormány egyidejűleg elrendelte, hogy a szövetkezetek irányítása a kereskedelem és szövetkezetügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. (2270/1946. MR sz. rend. M. Közi. Hiv. Lap. 1946, március 2. 52. sz. 4-5. old.) A tőkések kirekesztése és ezzel a szövetkezetek demokratizálása tovább haladt 4 947. Julius 1-vel kezdte meg működését a Magyar Országos Szövetkezet Központ (MOSzK) Itt egyesültek vagyonuk átruházásával az addig alakított szövetkezeti központok, elsősorban az MS2& és a Fogyasztási Szövetkezetek Központja, az uj központ Budapesten a Vigadó u. 6, sz. alatt működött Megyeileg szervezett helyi kirendeltségei voltak, -- mint a szegedi is. Csongrád megye területére. A MOSzK helyi kirendeltségek szervezete és feladata lényegében nem különbözött az MSzK kirendeltség elétől. Az uj kirendeltség átvette az M5zK alkalmazottait A MOSzK budapesti központja a továbbiakban, mint országos jellegű szövetkezeti központ működött Megalakulásával egyidejűleg a többi mezőgazdasági Jellegű szövetkezeti központ megszűnt Ezután tehát már nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari szövetkezetek is agy szervezetbe tömörültek. A sző vetít ez éti szektorban a mezőgazdasági és Ipari termelés, az értékesítés zavartalansága és az ország dol116