Segédletkészítés, adatbázis-építés

Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Komoróczy György: A Mezőgazdasági Szövetkezeti Központ Berettyóújfalusi Kirendeltségének iratai a Debreceni Állami Levéltárban: iratok, 1946–1947: 0,45 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 113-115. p.]

gyan a rendelet mondja: a szövetkezet működése során <a tagok és mások által termelt mező­­gazdasági termények vagy mezőgazdasági ipari termékeknek értékesítése illetőleg feldolgozása, továbbá a tag-nc /őszére . » mezőgazdasági termelőeszközök és fogyasztási cikkek rendelke- V| zésre bocsátása» területén keli, hogy tevékenykedjék. A 2330/1946 MT sz. rendelet a cél és leiadat ismertetése mellett meghatározza az MSzK tagjait^ ezek; a Magyar Mezőgazdák Szövetkezete, Mezőgazd isági Termelők Egyesült SzöveL kezete, Olajér tőkésítő Szövetkezel Rizstermelő és Értékesítő Szövetkezet, Cirokíermelö és Érté­kesítő Szövetkezel Zötdmezötakarmányt Értékesítő Szövetkezel vagyis a Sala őstermelői szövet­kezetei. Ezeknek összefogás a és egységes irányítása lehetővé tette a kapitalista kizsákmányolás (elszámolását a szövetkezeten belül, mert mint tagok, a volt szövetkezetek a Központ irányítása alatt állottak s a Központ mind szervezete által, mind a jövedelem elosztás módjánál lógva már nem kapitalista Jellegű volt, hanem az átmeneti gazdálkodásra Jellemző szocialista Üpasu szö­vetkezet. Az MSzK országos szervezet volt és erősen centralizált intézményként működött Vidéken nem állottak fönn központok hanem csupán kirendeltségek, A kirendeltségek megyék szerint ta­golódtak és hatáskörük megyei volt. Semmiféle igazgatási jogkörűk nem volt, csupán a központ utasításainak végrehajtó szerveiként működtek. Személyzetük kiválasztását is a központ ellenőrizte, Bihar megye területén a berettyóújfalui kirendeltség működött. 2, A MSzK berettyóújfalui illetve Bihar megyei kirendeltsége 1056/ 19 47. sz. alatt nyert iparengedélyt a Járási főjegyzőtől. 1946. március 1*^1947. Junius 30. közöli állott lenn. A kezdő dátum pontosan nem állapítható meg. de valószínű, hogy még az alapításra vonatkozó rendelet megjelenése előtt kialakultak a szervezési munkakörök s amikor a rendelet megjeleni akkor a szervezet kezdeti toka már megvolt Megszűnése után hosszú időn keresztül fennmaradt a mű­ködése.idején használt fejbélyegzője ; MSzX is. holott már a MOSzK kötelékébe tartozott. A kirendeltség központja, mint mondottuk, Berettyóújfalu volt. A központ — kiépülése után* több osztályra tagolódott; term ény osztály, magosztály. m agier m éltetés i osztály, olajmag, áru. gyapjú gyümölcs, baromfi osztály- Az osztályoknak megfelelő létszámú apparátusa vr»H de a lé^ szám nem ismeretes. A meg yeL központi kirendeltség maga a vidéken nem rendelkezett bolthálózattal tehát egé­szen eltért a Hangyától vagy a földmű vés sző vetkezetek szervezeti formájától, a hozzá tartozó tag sző vetkezetek nem boltok voltak^ de azok ts lehettek, ez esetben viszont mint szövetkezeti tagok és nem mint a kirendeltség alárendeltjei szerepeltek,. A berettyóújfalui kirendellségnek 31 tagja volt s azok között voltak községi hitelszövetkezetek földmüvesszövetkezetek. Hangya szö­vetkezetek- is/Lásd a 9. csomóban levő névsort), A tagszövetkezetek bonyolították le a felvá sárlásL nyújtották az áruhitelt A tagszövetkezetek mellett a felvásárló és értékesítő munka, valamint fogyasztási árueb látás a bizományosokon és kereskedőkön keresztül történi 1947 ben 47 gyűjtőkor es kedd és 70 bizományos alkalmazottja volt a berettyóújfalui MSzK nak (9. csomó). Ezek nem voltak UgszöveV kezeli jogú személyek, hanem a kirendeltség alkalmazottai és rendes illetményben részesültek részben fix fizetés révén, részben pedig Jutalékot kaptak az értékesítési és fogyasztási cikkek után A bizományosi hálózat Tévén az MSzK föltétlenül biztosította a felvásárlás fokozásának ér­dekvédelmét s ugyanakkor az állami árakon történő felvásárlás és eladás egyre Jobban meg­fékezte. sőt teljesen meggátolta a kizsákmányolást A szövetkezet tehát termelési, fogyasztási és értékesítő szövetkezet volt, de községi boltok és saját üzlethálózat nélkül, így volt elérhető, hogy a földmüvesszövetkezeleknek nem jelentett konkurrenciáL hanem inkább elősegítette azok fejlődését •megerősödését * * A kirendeltség minden tevékenységét köteles volt a központnak (Budapest) jelenteni míg a bizományosok neki tettek hete elunt Jelentést a forgalomról, fontosabb ügyekben pedig levél ut­ján az ügy elintézésének igénye szerint. A kirendeltség szerződési kötött a gazdákkal bízomá­­. nyosai vagy megbízott kereskedői révéi); a szerződéseket nyilvántartotta. Árupropagandái fej 414

Next

/
Thumbnails
Contents