Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Hadnagy Albert: Tolna Megye Munkaerőgazdálkodási Hivatalának iratai a Szekszárdi Állami Levéltárban: iratok, 1945–1951: 4,5 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 85-88. p.]
A munkaerő gazdái kodás l hivatalok jelentősége azonban az elkövetkező 2 öv alatt nagy m őrtékben lehanyatlott a munka erdközvetltés tor ón annak következtében, hogy a kormány az akkor már túlsúlyban lévő áí^mí vállalatok Jeté a kötelező közvetítést megszüntette s Így a hivatalok hatásköre a valóságban * seren a minimumra csökkent Az 4950. évi Január hó 8-án keit 8/4950. MT számú rendelet mely e hivatal helyébe a M u n k a erő ta rtal é k o k Hivatala elmen uj szervet létesíiett, ennek legfőbb hivatását már abban határozta meg, hogy köteles a népgazdaság részére lparos> és kereskedötamJö képzés utján a szükséges munkaerőket biztosítani. £ célból hatáskörűkbe utalta az iparos és keroskedőtanulóiskolák, tanműhelyek és tanulóotthonok fenntartását, irányítását és ellenőr zését, a gyakorlati oktatás megvalósítását, a beiskolázási terv ellenőrzését. Így változott át évek során az eredeti szakmaközi munkaközvetítő iroda a munkaerőgazdáikodásí hivatalon keresztül a munkaerő tartalékok hivatalává, majd olvadt bele a tanácsi szervek közé, folytatván ott működését külön ügyosztályként, mint a megyei tanács munkaügyi osztálya, E hivatal történetének rövid néhány észt end ej o mögött az ország gazdasági és társadalmi átalakulásának hatalmas méretei rejtőznek éspedig sokkal jelentősebbek annál, mint amit maguk a hivatali címek elárulnak. ^Tolna megyében az említett három szerv közűi csak kettőnek : éspedig a közmunkaügyi hivatalnak és a munkaerögazd álkodási hivatalnak maradtak fenn az iratai kisebb, vagy nagyobb mértékben. míg a gazdasági munkaközvetítő szerv iratai elvesztek* E helyen tehát a Tolna megyei munkaerőgazdálkodási hivatalnak a szekszárdi állami levéltárba került iratai alapján a hivatal néhány évi működéséről lesz szó nagy vonásokban. Az elmondottakból kitűnői eg a testi (és bizonyos köretek közt a szellemi) munkások közvetítését Tolna megyében is a szakmaközi munkaközvetítő iroda látta el, s működésének jelentősége, mely az első két esztendőben, 4945. és 4946- években nem volt számottevő, az ország iparosításának gyors fejlődése következtében egyrejobban megnőtt Iktatott iratanyaga csak az 4949, évtől kezdődően maradt meg összefüggően, míg az 4945- 1948. évig tartó működéséről mindössze iktatókönyve tájékoztat A hivatal működését az iktató - könyve tanúsága szerint 1945. szeptember 25-én kezdte meg és szerény keretek után évrői-évre emelte jelentőségét A szakmai munkaközvetítőink, majd utódjának, a id unka erő gazdálkodási Hivatalnak Tolna megyében is nehéz volt áttörni a kispolgári gondolkodást, mely e téren aböan nyilvánult meg, hogy semmiképpen sem akarta igénybe venni a munkaközvetítésnek itt vázolt módozatait és még mindig abban a gondoláiban élt, miszerint minőén munkáltató ott és úgy teremti elő munkaerőszükségletét amint azt Jónak találja, vagy amint op az adott viszonyok közt lehetséges, A Munkaerőgazdálkodási Hivatal Tolna megyében, mely határozottan mezőgazdasági jellegű megye volt, s így a munkaerőgazdálkodás tekintetében nem Játszhatott döntő szerepei, mindjárt működése kezdetén nagy erővel látott hozzá hatásköre kiépítéséhez s erőteflos intézkedésekkel, sok eseíben pedig példás büntetésekkel csakhamar elérte azt hogy a munkáltatók nem mertek többé munkaerőt alkalmazni e hivatal tudtán és beleegyezésén kívül, A munka erő gazdálkodási hivatal elődjétől, a szakmaközi munkaközvetítőtől eltérően teljes mértékben felismerte azokat a nagy és döntő erőket, amelyek a munkaerő tervszerű irányításában és a vele való gazdálkodásban rejtőztek és az uj állami és társadalmi rend leié pilés ében elhatározó szerepet játszöllek, Gazdásági és szociális terén közreműködött a munkanélküliség elhárításában, a szakmunkásoknak szakterületekre való irányításában, a munkások testi épségének védelmében, a szakmunkások többnyire káros, liléivé önkényes vagy célszerűtlen fluktuációjának megakadályozásában, illetve egyes fontos üzemek folyamatos termelésének biztosításában szakmunkásaik összetartása által, a kollektív szerződések elősegítésében és megtartásában a munkaügyi panaszok elintézésében, a munkavédelmi szabályok megtartásában, elháríthatatlan esetekben a közmunkák szervezésében, a tanoncok szerződtetésében és jógáiknál: védelmében és Így tovább az életnek majdnem minden területén, ami csak hatáskörét érinthette. Munkaközvetítési leiad aia mikéni emiií ellem, összezsugorodott annak a kormány rendelkezésnek következményeképpen., amely lehetősé tette hogy az állami vállalatok közvetítés nélkül Is alkalmazhatnak munkaerőket. Erre a rendelkezésre azonban égetően szükség volt, mert a munkaközvetítésnek Iont vázolt formája sem volt mentes bizonyos bürokratikus nehézségektől s ennek 87
