Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Degré Alajos: Igazolóbizottságok iratai a Zalaegerszegi Állami Levéltárban: iratok, 1945–1948: 8,50 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 33-41. p.]
sok többség ét a kisiparosok, kiskereskedők, és az alsóbb rangú tisztviselők (irodaüszt, dUnok, MÁV altiszt) tették kL Ugyanakkor kiderül az is. hogy persze a vezető állá su községi jegyzők, főszolgabírók stb. többsége ugyancsak készségesen kiszolgálta a nyilasokat, de ügyesebbek és óvatosabbak voltak minthogy nyíltan állást foglaljanak, nyilas egyenruhát viseljenek stb, így azután nyilasság címén többnyire kisemberek,, kistisztviselők, kiskereskedők, kisiparosok felelősségrevonása volt gyakori, & magasabb állású értelmiségi tisztviselőkről az a benyomás alakult ki hogy Ők többé kevésbé tartózkodó magatartást tanúsítottak Szálas! nyilas rendszerével szemben; - bár ugyanakkor az is világossá válik, hogy a nyíltan fasiszta SztóJay és Szálast kormánya etőtti surU közigazgatásban jól érezték magukat, s ennek fenntartásához ragaszkodtak. Óvakodnunk kell azonban attól, hogy a nyilatkozatok (ártalmából, valamint egyes bizonyított kijelentésekből a felszabadulás előtti közvéleményre egyenesen következtessünk. Egyrészt a nyilatkozatokban mindenki menteni akarta magát, ha tehát azok tartalmának hihetnénk, az derülne ki hogy a megyei és községi közigazgatás tele volt demokratikus meggyőződésű, a baloldali politika felé hajló, a zsidóság üldözésekor őket támogató ós védő tisztviselőkkel Ugyanakkor azonban abból, hogy a háború alatt sokszor nyilvános helyen is aránylag sok németbarát, szovjetellenes szóbeli nyilatkozat hangzott el, arra sem szabad gondolnunk, hogy a közvélemény tényleg ezt követte, Akkor ugyanis, amikor a sajtó csak ezeket az elveket szajkózta, a kevésbé tanult ideológiailag fejletlen emberek néha politikai meggyőződés nélkül Is ismételték az újságok frázisait A kibontakozó kép azonban - megfelelő kritikával — így is igen jellemző feNilágositásokat ad a Horthy rendszer utolsó éveinek közszelleméről és közgondolkodásáról, Némelyik nagyobb Igazolási ügy fényt vet a felszabadulás előtti utolsó hónapok egyes konkrét eredményeire^ PL a Sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Muzeum anyagának hányattatását és pusztulását jobban megismerjük Herepei János Igazolási ügyéből (Keszthelyi lg. Biz, 4945, Junius 30.) mint a hivatalos aktákból, Csomay nyilas főispán működésére és a vármegye nyilas igazgatására is több tekintetben fényt vetnek a vármegyei tisztviselők igazolási ügyel a Zalaegerszegi L sz. bizottság irataiban. Legérdekesebb adatokat azonban a felszabadulást közvetlenül követő hónapok viszonyaira vonatkozólag találunk. Egyfelől világosan bizonyítják az igazolási ügyek, milyen összetartást mu tattak ebben az időben a régi megyei és községi tisztviselők, hogy sietlek a már Igazolt tisztviselők tanúvallomásaikban a bejelentéssel megtámadott kartársaik segítségére, mennyire igyekeztek igazolásukat előmozdítani PL a Zalaegerszegi IL sz, bizottság 4945. Junhis llén igazoltnak nyilvánította noha blzonyltvà voit, hogy belépett a nyilas pártba, de tisztvis előtár sál tanúvallomással Igazolták, hogy ez csak erkölcsi kényszer hatása alatt történt és pártmüködést nem fejtett kl A keszthelyi bizottság 84, sz. alatt csupán megîeddte B, H Járási főjegyzőt, noha ellene bejelentés érkezett mely szerint korábbi szolgálati hely ón az ipartestületi jegyzőt megfenyegette,, hogy mint kommunistát Internáltain! fogja, Dr- A. J. államtitkár írásbeli nyilatkozatából és Dr, B, Z, főszolgabíró tanúvallomásából azonban azt állapította meg a bizottság, hogy ez a bejelentés egyéni bosszúból történt, mert a bejelentő rossz viszonyban volt az igazolás alá vonttal és a bejelentő nem volt kommunista, ellenkezőleg a nyilas párttal voltak közeli kapcsolatai. A feddés azért történt, mert B, B, elfogadta a Baross Szövetség társelnöki tisztségéi Hasonló okok vezetlek arra Is, hogy a nagykanizsai igazolóbizottság igazolta L, A. Járási főszolgabírót noha annyira nem demokratikusnak ismerték, hogy a Nagykanizsai Nemzeti Bizottság mindjárt alakuló ülésón mást bízott meg a főszolgabírói hivatal vezetésével, és az Igazolás megtörténte után is megakadályozta, hogy nevezett a főszolgabírói hivatalban működést fejtsen ki Á másik, az iratokból kitűnő tény a fel szabadulást követő hónapok feljelentési jáza volt, JöhiszemüeUo tévedésből egyéni bosszúból vagy zsarolási szándékkal terhelő bejelentések tömege érkezett melyek nyilvánvaló hamissága a tárgyaláson kitűnt, a bejelentők egy része bejelentését vissza is vonta, amiből azt a feltevést is megkockáztathatjuk, hogy a zsarolási szándék talán sikerrel Járt PL & N,-né tanítónő ellen 50 aláírással bejelentést tettek (Letenyei külön ig, biz 4, sz.), melyben őt rossz tanítónőnek bélyegezték, és erre tekintettel kérték elbocsátását Az Igazolás 40
