Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Jenei Károly: A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének iratai a Központi Gazdasági Levéltárban: iratok, 1908–1948: 2,00 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 29-32. p.]
lett A bányák és gyárak tökös birtokosai mindamellett még jelentős kulcspozíciók Tejeit rendelkeztek; E bázisok alapján mindéi t elkövettek az újjáépítés, a termelés szoboíálására, a . zJasági anarchia felidézésére, az ország gazdasági alapjainak aláásására. Különösen a szénbányák helyreállítása és a széntermelés fokozása tekintetében tanúsítottak a tökös bányatulajdonosok káros s ellenséges magatartást Késleltették a németek és nyilasok által elhurcolt vagy elpusîtU tott üzemanyag pótlását, szándékosan tartózkodtak minden tőkebefektetéstől, a bányamunkásság élelmezésének kérdését nem oldották meg, <945 november közepén a tőkések szabotálása következtében a szénhiány katasztrofálissá vált A súlyos gazdasági helyzetből csak egy kivezető ut volt, a bányákat köztulajdonba kellett venni, A szénbányák 4946. január 1-én állami kezelésbe kerültek, A széntermelés az állami kezelésbe vételtől kezelve fokozatosan nőtt, a bányamunkás ság gazdasági és szociális helyzete állandóan javult z A GYOSz utplsó támadását a hároméves terv bevezetése ellen indította, A GYOSz vezetők a hároméves tervet megvalósithatatlannak tartották. Szóban és írásban azt bizonygatták, hogy a gazdasági nehézségekből csalt külföldi, nézetük szerint amerikai kölcsön segítségével lehet kilábúink A tőkések minden támadását azonban a munkásosztály a dolgozó parasztsággal szövetségben visszaverte, A hároméves terv végrehajtása a tőkések minden támadása s ármánykodása ellenére 4947. autusztus 1-én megkezdődött A GYOSz hatásköre pedig a tőkés termelési viszonyok fokozatos felszámolásával egyre szükebb területre zsugorodott össze. 4947, Január 1-én a legnagyobb nehézipari vállalatok, a V^iss Maníréd Acél- és Fém müvek Rt, a Ganz és Társa Rt és a Rimamurán y -Salgótarjáni Vasmű Rt állami kezelésbe kerültek. Ezt követöleg 1943. március 26-án államosítottak minden száz munkásnál többet Foglalkoztató ipari, közlekedési, bánya és kohó vállalatot s villamosváHalatot 1949. decemberében került sor a fiz munkásnál többet foglalkoztató, valamint a külföldi tőkések tulajdonában volt üzemek államosítására. Gyakorlatilag a GYOSz működése már 194S márciusában megszűnt 3. A GYOSz iratanyaga töredékesen került levéltá/i kezelésbe. Még talán a felszabadulást kővető három év anyagát lehet teljesebbnek mondani, S éppen ez a rész tekinthető forrásérték szempontjából is jelentősebbnek. Ezek az iratok sok jellemző adatot szolgáltatnak arra az ellenséges magatartásra, melyet a régi tőkés gazdasági rend visszaállításában reménykedő GYOSz vezetők a gazdasági újjáépítéssel és a szocialista termelési viszonyok megszervezésével szemben tanúsítottak. Még figyelemre méltóbbak azonban azok az iratok, melyek a gyáripart ért háborús károkról, a szénbányák és üzemek felszabadulás utáni helyzetéről, az újjáépítésről, az állami kezelésbe vett szénbányák' termelési eredményeiről, a Szénbányászati Ipari Termelési Bizottság, az Országos Iparí Üzemi Döntőbizottság és az Országos Gazdasági Tanács működéséről beszélnek, + + + Az tralok forrásértékét az alábbi regeszták illusztrálják : 4. 4945 április-május, Ipari vállalatok jelentései a háborús károkról^ gyárakat légitámadások és harci cselekmények következtében ért károk részletes leírása, a helyreállítási költségek összegének feltűntetésével. - (5/dxs,) 2, 4945, május 2, - junius 7. A GYOSz kötelékébe tartozott ipari vállalatok jelentései havi szénszükségletükről. - A Jelentések alapján összesített kimutatás készült az Iparügyi Minisztérium részére, - (ö/c, cs.) 3, 1945. junius 29, - julius 30. Szénbányavállalatok Jelentései a bányák termelési eredményeiről, szén szállítás air ól, munkáslétszámáról és pénzszükségletéről. * (5 a. cs.) 4. 4945, Julius 23, A tőkés bányatulajdonosok adatai alapján készült GYOSz-feljegyzés a szónbányászat helyzetéről. - A Magyar Általános Kőszénbánya Rt, a Salgótarjáni Köszénbánya Rt és a *» 30