Segédletkészítés, adatbázis-építés
Alapszintű - Fondismertetés - Fondismertetők 1945 után keletkezett iratokról. - Kanyar József: Járási főszolgabírói és főjegyzői iratok a Kaposvári Állami Levéltárban: iratok, 1945–1950: 55,19 iratfm. • 1960. [LH 1960/1. 14-23. p.]
Kanyar József; JÁRÁSI FÖSZOLGABBÓI ÉS FOJSGYZŰI BATüK a KAPOSVÁRI ÁLLAMI LEVÉLTÁRBAN X Iratok 1945-4950. - 5549 Iraűm 4> A íőszoígabirói állások az 4945. április 26*3 n kelt és ugyanakkor halál ybalépett 1030/1945, ME sz rendelet II fejezet 12* § 2- ponttá értelmében megszűntek s a főszolgabírói hatáskört a Já^ rási főjegyzők vélték át « Maga a főszolgabírói (illetve most már Járási főjegyzői) hatáskör a polgári korban kialakulthoz képest lényegileg nem változott ; továbbra is összefogón és irányított minden a Járás területén folyó közigazgatási munkál (A Járási főjegyzői iűva ai szervezése szervezetileg annyira csupán a név megváltozását Jelentette, hogy pL Somogy megyében a Járási tőszóig a bír ói és Járási főjegyzői irattárak nincsenek is különválasztva, azok közös r égisz tr a túrában foglalnak helyei s a járási főjegyzők a járási főszolgablrák sor számos iktatását és utó számos iratkezelési rendszerét megszakítás és változtatás nélkül folytatták tovább 4949, Julius 164g, amikor is áttértek a csoportszámos iktatásra és irattározásraj Tartalmilag természetesen a hivatal munkájában döntö változás állt be ; az a körülmény» hogy a hatalom a kizsákmányoló osztály kezéből a munkások és parasztok kezébe Jutott s hogy a közigazgatás egyre több pozícióját a dolgozók küldöttei vették át a régi szervezeti formákban folyó munkára Is nagy hatással volt az egész szervezet elavult voltán azonban nem változtathatott, A Járási főjegyzők *1950. Julius hó 15 4g működlek, amikor is a 143/1950, NT sz. rendelet értelmében az állam hatalom helyi szerveiként a Járások közigazgatásának vezetését a járási la* rácsok vették ál 2. Somogy megye főszolgabírói és Járási főjegyzői iratai a felszabadulás körüli heftk és az uj élet megnyilvánulásának történetére értékes adatokat tartalmaznak, a) Barcsi Járás A Dráva vonala 4944. év végén és 4945, év elején hadműveleti területté váll ennek köveL keztêben a barcsi járás Dráva menti községeit a szovjet és bolgár katonai parancsnokok kiürítették. Ez volt a sorsa Barcs járási székhely községnek is. A szigetvári főszolgabírói 489/4945. sz. ügyirat szerint a barcsi Járási főszolgabi^ rói hivatalt D arány községbe lel építették, ennek folytán a járás; főszolgabíró köz igazgatási tényr* kedése a harci események idejében gyakorlatilag szünetelt 1945. április 44g mindössze 51 ügy-r darabot iktatott Ezen iratok legnagyobb része nincs meg. A fős zol gab írói 1945 előtti irattár Barcson maradt s a háborús események következtében teljesen elpusztult. A szigetvári főszolgabírói 107/1945. számú ügyirat szerint a barcsi járás, katonailag ki nem ürített községeit Somogy megye alispánja N. 349^*4-4945. sz. rendeletével 1945. Jan, Xa) Barcsi Járás 1945—1949. 59 csomó irat 8 kötet segédlet (iktatók, mutatód — összesen 6 írattm7 ' b) Csurgói Járás 1945^949. 61. csomó irat 5 kötet segédlei (iktatók, mulatók), - összesen 4 íratta* c) Igall Járás 1945-4950, 102 csomó iraL 19 kötet segédlet ( iktatók. ráutalók), ^összesen 10 íratta^ d) Kaposvári Járás 1945*4949, 76 csomó Irat, 13 kötet segédlet (Iktatók, mutatók), Össze* sen 7 iralïm. e) Lengyeltóti Járás 1945-4949, 39 csomó irat - összesen 3 iratím. 0 Marcali Járás 1945*4949. 20 csomó íraL 5 kötet segédlet (iktatók, mutatók). — összesen 1.15 iratim, g) Nagyatádi Járás 1945*1949. 36 csomóiraL 2 kötet segédlet (iktatók, mutató). * összesen 3 iratfm. h) Szigetvári Járás 1945-4949. 118 csomó írat 9 kötet segédlet (iktatók, mutatók), - összesen 19íratta. W Tahi járás 1945-1947. 21 csomó irat Összesen 2 íratta. 44
