Segédletkészítés, adatbázis-építés

Alapszintű - Fond- és állagjegyzék - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. 1986. 146 p. (Ld. még: Uő: Kapitalizmuskori és szocializmuskori fondok a területi levéltárakban. ÚMKL Közlemények. III. 1988. 47-112. p.) • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Bevezetés. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. I. Általános rész. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. II. Különös rész: megjegyzések az egyes főcsoportokhoz. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. III. Példatár. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. Jegyzetek. • 1986. [sz.n.] - Dóka Klára: Útmutató a fondjegyzékek szerkesztéséhez. Kézirat. IV. Az útmutató alkalmazásáról. • 1986. [sz.n.]

20 . "C" állagtól a bizottmány által kiküldött bizottságok iratait állagként kell felsorolni. 21 . Ha a járások területe 1861 és 1871 kötött változatlan maradt, akkor az járásra vonatkozó összevonva, 4 fondban soroljuk fel /alkotmányos szolgabiró, főszolgabíró, kerületi szolgabirók - állagokra tagolva -, gyámfelügyelő/. Ha azonban 1867-ben a megye járásait újjászervezték, akkor előtt az 1861-1, azután a provizórium kori, végül a kiegyezés utáni járások következ­nek betűrendben egymás után. A példatár az utóbbi változatot követi. 22 . Az egyes szolgabirói kerületeket abc rendben kell feltüntetni. 23 . Az újjászervezett járások sorrendje is az abc rendet követi. 24 . A tisztviselők hagyatékával kapcsolatban ld.7.megj. 25 . Megyei levéltárak esetében egy-egy perióduson belül levél­tárzáró tényezőnek csak a megye megszűnését tekintjük. Az a tény, hogy a megye területének egy részét elvesztette, vagy egy másik megyével hosszabb-rövidebb időre valamely - esetleg változó szervezeti formában - egyesitették, a megye levéltá­rán belül legfeljebb a fondok egy részére /elsősorban a köz­ponti, politikai jellegű fondokra/ vonatkozólag jelent lezá­rást, mig a szakszolgálat és járási igazgatás fondjaira néz­ve változást nem okoz. Ennek megfelelően a két világháború közötti korszak un.közigazgatásilag egyelőre egyesitett vár­megyéi esetében az egyesítés időpontjával valamennyi összete­vő megye levéltárát lezártnak tekinthetjük, annak az egynek kivételével, melynek székhelye az uj komplexus központja lett. Ezen belül a központi fondok, most már a k.e.e. vármegye neve alatt, uj fondként nyílnak meg, de a szakszolgálatok és a já-

Next

/
Thumbnails
Contents