Segédletkészítés, adatbázis-építés
Általános - A levéltári segédletkészítés kérdései. Konferencia. Benne: irányelvek az útmutató elkészítéséhez; szempontok a fondjegyzék-szerkesztéshez. • 1960. [LH 1960/2. 3-39. p.]
Az egyes munkafázisok elvégzése tekintetében a fondok tárgyának meghatározása mellett főleg annak a kérdésnek az eldöntése okozott legtöbb problémák hogy mely fondképző szervek sorolandók a tágabb értelemben vett városgazdálkodási ügyvitel és ténykedés keretébe A legbiztosabb irányvonalat mindenesetre a hivatalszervezet szem előtt tartása és azon belül a hatásköri illetékességi elhatároltság rögzítése szolgáltatta* A regisztrálják Jelenlegi anyag összetétele gyakran megtévesztő volt mert a korábbi mesterséges levéltári rendezések - legalábbis Győr viszony latéban az 1874 előtti adóösszeírásokat értelemszerűen a városi adóhivatal, a régebbi számadá sokat elszámolásokat a számvevőség iratanyagához osztották be. holott a behatóbb kutatások alap Ján meg állapítást nyert, hogy mindezek tulajdonképpen a városi tanács tondjához tartoznak Az első sorban igazgatási és igazságszolgáltatási feladatokat ellátó tanács ügyködése ugyanis ezekre a területekre is kiterjedt A XVIPXVilL századi adóösszeirásókat a tanács közegeiként eljáró Fertáíymes terek végezték a bíró, majd később a városkapitány utasítására. Hasonlóképpen a város anyagi gazdálkodásaival kapcsolatos létesítmények (kórház, temető, téglaégető kemence, szesz és sör főző stbJ számadásait, elszámolásait a tanács által alkalmazott gondnokok, vagy egyéb beosztású felügyelők készítették és helyességüket a magisztrátushoz tartozó bizottságok vizsgálták felüt Az Ilyen Jellegű városi közvagyon és közjövedelmek számvevőségi ellenőrzése csak 1864 után kezd folyamatos gyakorlattá válni, A tanácsi és polgár m ester! fond ok idesor olása tehát annak a szoros kapcso latnak a következménye, amely e szervek közigazgatási és vagyonfelügyelőt! tevékenysége közölt állandóan fennállott A kísérleti példák alábbi részletes közlése csupán tájékoztatási célokat kiván szolgálni A végleges formák kialakítását a módszertani kollégiumnak kell majd eldöntenie. Kiindulási alapként azonban tatán így sem lesz érdektelen, ba a területi levéltárak városi anyaguk szempontjából, a perspektivikus feladatok egyik fontos célkitűzését Jelentő segédlet, helyesebben levéltári utmutatókészités előmunkálataihoz némi támpontot nyernek. L Csoport Győr város kamarást hivatalának iratai (4708-4742) 0.2 tm A káptalan földesúri Joghatósága alá tartozó Győr város vagyon és pénzkezelését ellátó ka marási hivatalnak a bevételekről és kiadásokról vezetett számadási naplói és (csekély töredékben) számadási mellékletei, A kamarás tisztsége körül kialakult hivatal a XV1IL század elején kezdte meg működését a városi adóhivatallal egybekötve, de külön személyzettel, amelyhez a kamaráson kívül egy ellenőr és a szükséges segédszemélyzet tartozott Legfontosabb feladata volt a pénztári teendők ellátása mellett, hogy a város vagyon és pénzkészletében bekövetkezett mindennemű változásról naplót illetve pontos számadásokat vezessen. Munkáját a tanács közvetlenül, valamint közegei által ellenőrizte. A naplószerü füzetek időrendben sorolják fel az egyes jövedelmi ágakból befolyt összegeket és a gazdasági év során felmerült kiadásokat Az anyag rendezett segédletek nincsenek, kutatni egyegy számadási füzet (kötet) átnézésével lehet Győr szab, kir. város házipénztárának (kamarás! hivatalának) iratai < 4743-1847) - g fa A káptalan földesuraság Joghatósága alól felszabadult és szabad királyi rangra emelt Győr város házipénztárának (kamarási hivatalának) a vagyon és pénzkezeléssel kapcsolatos számadás könyvei: A szoros értelemben vett közvetlen bevételeken kívül a házipénztár kezelte az adóhivatal által beszedett állami és városi adókat is, valamint az árvavagyont is, ez utóbbit azonban teljesen 27
